Már majdnem a végére értem a PhD hallgatói
éveimnek, amikor egy nagyon szellemes és lényegretörő írásra akadtam az
interneten, amit egy ausztráliai egyetem munkatársai készítettek, és ami a pályakezdő PhD hallgatóknak és a kutatás gondolatával barátkozónak volt hivatott néhány
hasznos útmutatást adni. Ha nem is változtatta meg lényegesen a hozzáállásomat
és nem szolgált a világnézetemet alapjaiban megrengető felismerésekkel, mégis
azóta minden ismerősömnek, aki most kezdi a PhD-ját, azt javaslom, hogy olvassa
el. Nekem azért segített világosabban látnom, hogy nyugaton (és azért Magyarországon is) mit is jelent/mit kellene jelentsen PhD
hallgatónak lenni, kutatni.
Az eredeti angol nyelvű írás itt található (Chenevix-Trench G, Brown M, Martin N. et al. Guide for PhD students (and post-docs) aiming for a successful career in science - roughly in order of importance, and with apologies to those who have worked these things out for themselves! 2006.)
PhD hallgatónak lenni szórakoztatónak, produktívnak kellene lenni és úgy kellene tekinteni, mint egy kiváltságot. Ez az egyedüli periódus az életedben, amikor munkaidőd 100%-át azzal töltheted, hogy megtanuld, hogyan kell kutatni, felfedezhetsz új dolgokat, megismerkedsz új területekkel, és ezért fizetést is kapsz, különösebb adminisztratív bonyodalmak és kötelezettségek nélkül. Azok, akik a nem túl nagy fizetés, estébe nyúló munka ellenére kitartanak, azért teszik, mert kárpótolja őket a felfedezés izgalma, a szellemi kihívások és apró sikerek, a lehetőség, hogy saját maguk osszák be az idejüket, az utazási lehetőségek, hogy tagjai lehetnek egy nemzetközi közösségnek, ahol hasonlóképp gondolkoznak, illetve nem utolsó sorban a gondolat miatt, hogy talán még valamivel hozzá is járulhatnak az emberiség jelenéhez-jövőjéhez.
1. Válassz egy témavezetőt, akinek csodálod a munkáját (először nézd meg, mivel foglalkozott eddig és milyen kutatási témája van jelenleg, és nézd meg a PubMed-et, hogy mennyire produktív a munkacsoportja), olyan intézményben dolgozik, aminek jó az infrastruktúrája (felszerelés, minták, kellő számú gondozott beteg) és vannak pályázati pénzei.
2. Merülj bele és vállalj felelősséget a projektedért. Ahhoz, hogy sikeres legyél a kutatásodban, meg kell tanulnod önállóan és hatékonyan gondolkozni, kritikusan elemezni, problémát megoldani, és az idővel gazdálkodni. Ahhoz, hogy ezeket megtanuljad, felelősséget kell vállalj a projektedért. Minden kísérleti tervvel és minden kísérleti eredménnyel, beleértve a kudarcot is, az agyadat edzed. Tekints a kudarcra, mint kihívásra és gyakorlati képzésre a jövőbeli sikerhez és ne keresd magad körül embereket, akiket a kudarcért hibáztathatsz. Ha csak utasításokat követsz és a munkaidő végén teljesen leteszed a munkát, nem fogsz kellően előrelépni a kutatásodban. A kitartás elengedhetetlen!
3. Dolgozz keményen. Ne hidd, hogy megúszod heti 40 óra munkával. A hétköznapok hosszabbított munkaideje mellett a hétvégék javarészén is valamennyit dolgoznod kell, ezért nyugodtan számolj 50-60 órás munkával hetente - ennyi szükséges ahhoz, hogy sikeres tudományos (vagy bármilyen szakmai) karriert érj el. Ha a kutatás a hobbid/szenvedélyed, akkor ezt valójában nem nehéz megtenned, ha viszont nem, akkor valószínűleg a rossz területen vagy. Természetesen végső soron nem a ledolgozott órák száma számít, hanem a leközölt eredmények, DE hacsak nem vagy zseni, ÉS nagyon szervezett ÉS nagyon szerencsés, akkor keményen meg kell dolgoznod azért, hogy elegendő jó cikket írjál ahhoz, hogy jól induljon a tudományos pályafutásod. A 3 éves ösztöndíj hosszú időnek tűnhet a PhD kezdetekor, de a 3 év nagyon nagyon gyorsan eltelik és nem könnyű (esetenként egyenesen lehetetlen) további egy év hosszabbítást kieszközölni. Azok az emberek érnek el a legnagyobb valószínűséggel sikereket, akik a nap végén egy táskányi munkával mennek haza - ugye ők azok, akik már "befutottak"? A plussz órák az okai és nem a következményei a sikernek.
4. Játssz keményen. Vegyél ki néhány szabad hétvégén és néhány ünnepet is, hogy ne égj ki. De ha a munkád nagyban függ a környezetedben dolgozó emberekétől, ne tervezd végigdolgozni a Karácsonyt és Új Évet, és akkor venni ki a szabadságodat, amikor a kollégáid visszajönnek dolgozni. Ha azonban teljesen független vagy másoktól, az Ünnepek megfelelőek lehetnek ahhoz, hogy nyugalomban dolgozhass, anélkül, hogy vetélkedni kellene a műszerekért/felszerelésért.
Ha elakadtál egy probléma megoldásával késő délután vagy kora este, szerencsésebb lehet hazamenni és másnap reggel kipihenten ismét nekifogni.
5. Olvasd el az irodalmat, közvetlenül a témádhoz kapcsolódót és a határterületeket érintőt egyaránt (a jelenlegit és a korábbit is). Nem lehet eredeti hozzájárulásod a szakirodalomhoz, ha nem tudod, mit közöltek eddig benne. Tekintsd kihívásnak, hogy egy érdekes cikket tegyél le a témavezetőd asztalára, még mielőtt ő teszi le a te asztalodra. A legalkalmasabb idő a cikkolvasásra két kísérlet között, esténként vagy hétvégén van. Cikket olvasni az asztalnál kísérletezés helyett nem jó idő kihasználás.
A legtöbb ember számára kezdetben problémát jelenthet megérteni néhány cikket. Ne hagyd, hogy ez megakadályozzon a munkádban. Ehelyett olvasd el a korábbi irodalmat vagy a tankönyvet, kérdezz és beszéld meg a cikket a témavezetőddel vagy kollégákkal.
6. Gondosan tervezd meg a napodat és hetedet. Ha laborban dolgozol, kezdd a hetedet és minden napodat azzal, hogy gondosan megtervezed a kísérleteidet, úgy, hogy minél kevesebb holtidő legyen. Minden munkanap végén készíts listát arról, hogy másnap mit kell tenned. Ez lehetővé teszi, hogy éjszaka álmodban is az agyad a másnapi feladatokon gondolkozzon. Hacsak nincsenek családi kötelezettségeid, legyél rugalmas a munkaidő végével kapcsolatban és próbálj megbirkózni a napi tervben felbukkanó váratlan változásokkal. Ne feledd, ez valószínűleg a legrugalmasabb része az életednek, amint gyerekeid lesznek, ez a rugalmasság megszűnik, szóval addig is hozd ki belőle a maximumot. Egyébként ugyanez érvényes a laboron kívüli kutatásra is.
7. Vezess részletes laborfüzetet és jegyzetelj bele minden nap. A tézis írását jelentősen megkönnyíti később és meg is védheti bármilyen szellemi tulajdonodat, ami egyszer valamikor gazdaggá tehet. Írd fel a vizsgálati módszered/kísérleted részleteit ahogy haladsz a kutatásoddal. Később könnyű lesz ezeket fejezetekké alakítani a tézisedben, és mások által is használható protokollt is tudsz írni ezek alapján. A nem laborban folytatott kutatás (megfigyelésen alapuló kutatás, klinikai vizsgálatok) során is sokat segíthet, ha szorgalmasan feljegyzeteled, melyik változót milyen megfontolás alapján vetted be, hagytad ki, vagy éppenséggel képeztél belőle újabb változót az eredményeid elemzésekor.
8. Légy kreatív. Gondolkozz, gondolkozz és még többet gondolkozz azon, hogy mit miért csinálsz és hogy esetleg van-e ennél jobb módszer a megoldáshoz. Ne csak úgy tekints a PhD-ra, mint egy útitervre, amit a témavezetőd jelölt ki számodra. Beszélj a témavezetőddel és kollégákkal alternatív lehetőségekről, és folyamatosan keress az irodalomban új felfedezéseket és ötleteket, amik összefüggésben lehetnek a projekteddel. Tegyél fel kérdéseket és légy szkeptikus az "általános megfigyelésen alapuló bölcsességgel" kapcsolatban.
9. Legyél aktív és kerüld a passzív hozzáállást a kutatásoddal kapcsolatban. Kérj információt és tanácsokat, és ne reménykedj, hogy az információ csak úgy beáramlik majd a fejedbe. A témavezetőd sem tud minden apró részletet, ezért keresd meg azokat az embereket, akiktől további tanácsot kérhetsz. Ne hagyd, hogy hetek teljenek el anélkül, hogy valakivel (témavezető, kollégák) megbeszélnéd a kutatásodat. Ha a témavezetőd nem hívat rendszeresen, keresd fel te őt. Amikor még kevés a tapasztalatod, könnyű elveszni a részletekben és ezáltal értékes időt veszíteni. Azok a hallgatók vagy posztdok kutatók, akik csak hátradőlve várják, hogy megtörténjen a varázslat, vagy elszigetelődve dolgoznak, soha nem jutnak messzire.
10. Próbálj meg legalább 3 alprojektben gondolkozni: egy biztonságos, egy mérsékelten biztonságos és egy, ami kihívást jelent (de lehet, hogy Nature cikk lesz belőle). Így nagy valószínűséggel meglesz a PhD-d, de lehet, hogy meg is ütöd a főnyereményt és valóban izgalmas felfedezést tehetsz.
11. Járj el annyi kurzusra, amennyire csak tudsz, és ezek kapcsolódjanak a kutatási területedhez. De ne csak ülj a hátsó sorban és aludj, hanem ülj előre és kérdezz, ezáltal jobban megértheted az adott problémát.
Az eredeti angol nyelvű írás itt található (Chenevix-Trench G, Brown M, Martin N. et al. Guide for PhD students (and post-docs) aiming for a successful career in science - roughly in order of importance, and with apologies to those who have worked these things out for themselves! 2006.)
PhD hallgatónak lenni szórakoztatónak, produktívnak kellene lenni és úgy kellene tekinteni, mint egy kiváltságot. Ez az egyedüli periódus az életedben, amikor munkaidőd 100%-át azzal töltheted, hogy megtanuld, hogyan kell kutatni, felfedezhetsz új dolgokat, megismerkedsz új területekkel, és ezért fizetést is kapsz, különösebb adminisztratív bonyodalmak és kötelezettségek nélkül. Azok, akik a nem túl nagy fizetés, estébe nyúló munka ellenére kitartanak, azért teszik, mert kárpótolja őket a felfedezés izgalma, a szellemi kihívások és apró sikerek, a lehetőség, hogy saját maguk osszák be az idejüket, az utazási lehetőségek, hogy tagjai lehetnek egy nemzetközi közösségnek, ahol hasonlóképp gondolkoznak, illetve nem utolsó sorban a gondolat miatt, hogy talán még valamivel hozzá is járulhatnak az emberiség jelenéhez-jövőjéhez.
1. Válassz egy témavezetőt, akinek csodálod a munkáját (először nézd meg, mivel foglalkozott eddig és milyen kutatási témája van jelenleg, és nézd meg a PubMed-et, hogy mennyire produktív a munkacsoportja), olyan intézményben dolgozik, aminek jó az infrastruktúrája (felszerelés, minták, kellő számú gondozott beteg) és vannak pályázati pénzei.
2. Merülj bele és vállalj felelősséget a projektedért. Ahhoz, hogy sikeres legyél a kutatásodban, meg kell tanulnod önállóan és hatékonyan gondolkozni, kritikusan elemezni, problémát megoldani, és az idővel gazdálkodni. Ahhoz, hogy ezeket megtanuljad, felelősséget kell vállalj a projektedért. Minden kísérleti tervvel és minden kísérleti eredménnyel, beleértve a kudarcot is, az agyadat edzed. Tekints a kudarcra, mint kihívásra és gyakorlati képzésre a jövőbeli sikerhez és ne keresd magad körül embereket, akiket a kudarcért hibáztathatsz. Ha csak utasításokat követsz és a munkaidő végén teljesen leteszed a munkát, nem fogsz kellően előrelépni a kutatásodban. A kitartás elengedhetetlen!
3. Dolgozz keményen. Ne hidd, hogy megúszod heti 40 óra munkával. A hétköznapok hosszabbított munkaideje mellett a hétvégék javarészén is valamennyit dolgoznod kell, ezért nyugodtan számolj 50-60 órás munkával hetente - ennyi szükséges ahhoz, hogy sikeres tudományos (vagy bármilyen szakmai) karriert érj el. Ha a kutatás a hobbid/szenvedélyed, akkor ezt valójában nem nehéz megtenned, ha viszont nem, akkor valószínűleg a rossz területen vagy. Természetesen végső soron nem a ledolgozott órák száma számít, hanem a leközölt eredmények, DE hacsak nem vagy zseni, ÉS nagyon szervezett ÉS nagyon szerencsés, akkor keményen meg kell dolgoznod azért, hogy elegendő jó cikket írjál ahhoz, hogy jól induljon a tudományos pályafutásod. A 3 éves ösztöndíj hosszú időnek tűnhet a PhD kezdetekor, de a 3 év nagyon nagyon gyorsan eltelik és nem könnyű (esetenként egyenesen lehetetlen) további egy év hosszabbítást kieszközölni. Azok az emberek érnek el a legnagyobb valószínűséggel sikereket, akik a nap végén egy táskányi munkával mennek haza - ugye ők azok, akik már "befutottak"? A plussz órák az okai és nem a következményei a sikernek.
4. Játssz keményen. Vegyél ki néhány szabad hétvégén és néhány ünnepet is, hogy ne égj ki. De ha a munkád nagyban függ a környezetedben dolgozó emberekétől, ne tervezd végigdolgozni a Karácsonyt és Új Évet, és akkor venni ki a szabadságodat, amikor a kollégáid visszajönnek dolgozni. Ha azonban teljesen független vagy másoktól, az Ünnepek megfelelőek lehetnek ahhoz, hogy nyugalomban dolgozhass, anélkül, hogy vetélkedni kellene a műszerekért/felszerelésért.
Ha elakadtál egy probléma megoldásával késő délután vagy kora este, szerencsésebb lehet hazamenni és másnap reggel kipihenten ismét nekifogni.
5. Olvasd el az irodalmat, közvetlenül a témádhoz kapcsolódót és a határterületeket érintőt egyaránt (a jelenlegit és a korábbit is). Nem lehet eredeti hozzájárulásod a szakirodalomhoz, ha nem tudod, mit közöltek eddig benne. Tekintsd kihívásnak, hogy egy érdekes cikket tegyél le a témavezetőd asztalára, még mielőtt ő teszi le a te asztalodra. A legalkalmasabb idő a cikkolvasásra két kísérlet között, esténként vagy hétvégén van. Cikket olvasni az asztalnál kísérletezés helyett nem jó idő kihasználás.
A legtöbb ember számára kezdetben problémát jelenthet megérteni néhány cikket. Ne hagyd, hogy ez megakadályozzon a munkádban. Ehelyett olvasd el a korábbi irodalmat vagy a tankönyvet, kérdezz és beszéld meg a cikket a témavezetőddel vagy kollégákkal.
6. Gondosan tervezd meg a napodat és hetedet. Ha laborban dolgozol, kezdd a hetedet és minden napodat azzal, hogy gondosan megtervezed a kísérleteidet, úgy, hogy minél kevesebb holtidő legyen. Minden munkanap végén készíts listát arról, hogy másnap mit kell tenned. Ez lehetővé teszi, hogy éjszaka álmodban is az agyad a másnapi feladatokon gondolkozzon. Hacsak nincsenek családi kötelezettségeid, legyél rugalmas a munkaidő végével kapcsolatban és próbálj megbirkózni a napi tervben felbukkanó váratlan változásokkal. Ne feledd, ez valószínűleg a legrugalmasabb része az életednek, amint gyerekeid lesznek, ez a rugalmasság megszűnik, szóval addig is hozd ki belőle a maximumot. Egyébként ugyanez érvényes a laboron kívüli kutatásra is.
7. Vezess részletes laborfüzetet és jegyzetelj bele minden nap. A tézis írását jelentősen megkönnyíti később és meg is védheti bármilyen szellemi tulajdonodat, ami egyszer valamikor gazdaggá tehet. Írd fel a vizsgálati módszered/kísérleted részleteit ahogy haladsz a kutatásoddal. Később könnyű lesz ezeket fejezetekké alakítani a tézisedben, és mások által is használható protokollt is tudsz írni ezek alapján. A nem laborban folytatott kutatás (megfigyelésen alapuló kutatás, klinikai vizsgálatok) során is sokat segíthet, ha szorgalmasan feljegyzeteled, melyik változót milyen megfontolás alapján vetted be, hagytad ki, vagy éppenséggel képeztél belőle újabb változót az eredményeid elemzésekor.
8. Légy kreatív. Gondolkozz, gondolkozz és még többet gondolkozz azon, hogy mit miért csinálsz és hogy esetleg van-e ennél jobb módszer a megoldáshoz. Ne csak úgy tekints a PhD-ra, mint egy útitervre, amit a témavezetőd jelölt ki számodra. Beszélj a témavezetőddel és kollégákkal alternatív lehetőségekről, és folyamatosan keress az irodalomban új felfedezéseket és ötleteket, amik összefüggésben lehetnek a projekteddel. Tegyél fel kérdéseket és légy szkeptikus az "általános megfigyelésen alapuló bölcsességgel" kapcsolatban.
9. Legyél aktív és kerüld a passzív hozzáállást a kutatásoddal kapcsolatban. Kérj információt és tanácsokat, és ne reménykedj, hogy az információ csak úgy beáramlik majd a fejedbe. A témavezetőd sem tud minden apró részletet, ezért keresd meg azokat az embereket, akiktől további tanácsot kérhetsz. Ne hagyd, hogy hetek teljenek el anélkül, hogy valakivel (témavezető, kollégák) megbeszélnéd a kutatásodat. Ha a témavezetőd nem hívat rendszeresen, keresd fel te őt. Amikor még kevés a tapasztalatod, könnyű elveszni a részletekben és ezáltal értékes időt veszíteni. Azok a hallgatók vagy posztdok kutatók, akik csak hátradőlve várják, hogy megtörténjen a varázslat, vagy elszigetelődve dolgoznak, soha nem jutnak messzire.
10. Próbálj meg legalább 3 alprojektben gondolkozni: egy biztonságos, egy mérsékelten biztonságos és egy, ami kihívást jelent (de lehet, hogy Nature cikk lesz belőle). Így nagy valószínűséggel meglesz a PhD-d, de lehet, hogy meg is ütöd a főnyereményt és valóban izgalmas felfedezést tehetsz.
11. Járj el annyi kurzusra, amennyire csak tudsz, és ezek kapcsolódjanak a kutatási területedhez. De ne csak ülj a hátsó sorban és aludj, hanem ülj előre és kérdezz, ezáltal jobban megértheted az adott problémát.
12. Használj ki minden lehetőséget, hogy részt vehess egy kongresszuson vagy workshop-on. Ha sikerült elérni, ne tekintsd szabadságnak, ez is a munka része. Menj el minden előadásra, függetlenül attól, hogy mennyire érzed relevánsnak. Mindig tanulhatsz valami újat. Az előadások között használd ki az időt, hogy megismerkedj emberekkel, derítsd ki, mivel foglalkoznak, mondd el nekik, te mivel foglalkozol, és ne feledd, hogy így találsz a legnagyobb valószínűséggel egy jó posztdoktori labort/munkahelyet. Ne töltsd el a teljes időt azzal, hogy csak az ismerőseiddel beszélgetsz, ezt megteheted a kongresszus után is. A fogadások és vacsorák nem opcionálisak: itt alakul ki a legtöbb új munkakapcsolat, új emberekkel ismerkedhetsz. Ne csak azokkal lógj, akiket már ismersz. Hasonlóképp, ne vidd magaddal a párodat és töltsd vele az összes szabadidődet: csatlakozhat hozzád a megbeszélések előtt és után, de a megbeszélés alatt, ami magába foglalja az előadásokat és a társasági eseményeket is, te voltaképp dolgozol. Ha másnapos vagy az esti társasági élettől, akkor se hagyd ki a reggeli első ülésszakot - csak vigyél egy vödröt magaddal.:) Amikor pedig vége a kongresszusnak és visszatérsz a munkahelyedre, számolj be a főnöködnek és kollégáidnak az újdonságokról, amikről tudomást szereztél.
13. A témavezetőddel folytatott megbeszélésre vigyél magaddal jegyzettömböt és írd le a teendőket (hacsak nincs tökéletes memóriád), és hajtsd is végre azokat, vagy menj vissza és indokold meg, mit miért nem lehet elvégezni.
14. Gyakorold a(z) (cikk)írást minden lehetséges módon. Bár ez a szöveg eredetileg Ausztráliában tanuló diákoknak íródott, mégis nekik is azt javasolták, hogy használják a nyelvtani és helyesírás ellenőrző funkciókat (pl. a Word-ban). Emellett érdemes minél több témába vágó cikket olvasni és megfigyelni, hogyan lehet minél tömörebben és világosabban megfogalmazni valamit és a továbbiakban erre törekedni. Minden írásodat érdemes megmutatni másoknak, hogy mondjanak róla véleményt, javítsák ki, rövidítsék le a nyakatekert mondatokat. Úgy oszd be a projektedet, hogy legalább 3-4 (vagy 1-2 nagyon jó) cikk születhessen belőle. Ne halaszd a tézis írását az ösztöndíj lejártáig. Kezdd el írni a tézisedet rögtön első naptól, még akkor is, ha semmi abból, amit az első vagy második évben írtál, nem jelenik meg a végső verzióban. Ez segíteni fog, hogy bővíthesd és elmélyítsd a tudásodat, megítéld bizonyos kísérletek fontosságát, és megnöveli annak is az esélyét, hogy már a PhD tanulmányaid alatt cikket publikálj és nem csak a 3 év lejárta után. A tézisírást is jelentősen megkönnyíti. Ezen kívül egy jó irodalmi áttekintés relatív könnyen publikálható, ez pedig ismertté teheti a nevedet, mivel az irodalmi áttekintéseket szívesen és gyakran idézik.
15. Vegyél magadnak egy laptopot, ha megengedheted magadnak, még akkor is, ha a munkahelyed el van látva elég számítógéppel. Ezáltal könnyen dolgozhatsz bent és otthon is egyaránt és akkor sem kerülsz szorult helyzetbe, ha a munkahelyeden megnő a népsűrűség.
16. Használj ki minden lehetőséget, hogy beszélhess a munkádról. Ezáltal rákényszeríted magad, hogy elolvass újabb cikkeket, elgondolkozz azon, hogy mit értél el eddig és merre tart a projekted. Próbálj meg felkészülni előre a várható kérdésekre. Ha nem tudod a választ egy kérdésre, ismerd el - az emberek átlátnak a köntörfalazáson. Beszélj a munkádról a családoddal és barátaiddal - néha hasznos észrevételeik vannak és más szemszögből is megvilágíthatják a dolgokat.
17. Ne feledd, hogy a legtöbb kutatás nagyon drága és döntően adófizetők pénzéből és magánadományokból van finanszírozva. Ezért felelős vagy azért, hogy ezeket a pénzeket gondosan használd fel és ne vesztegesd el rosszul megtervezett vagy rosszul kivitelezett kutatásokra.
18. Nézz előre: mivel fogsz foglalkozni 3, 6, vagy 12 hónap múlva és van-e valami, amit már most megtehetsz, hogy előkészítsd a további munkádat (pl. etikai engedély beszerzése, reagensek vagy biológiai minták beszerzése, új technikák megtanulása)?
19. Állíts fel magadnak határidőket és próbáld meg betartani azokat. Ez jó gyakorlás arra az időre, amikor pályázati határidőket kell majd betartani.
20. Egy adott ponton vedd tervbe, hogy külföldön is dolgozz, leginkább azért, hogy felmérd a helyed a tudomány világában, megismerd mások nézőpontját, esetleg dolgozhass az adott szakterületen további szaktekintélyekkel. A karrier építése sem elhanyagolható szempont, és egyébként mindenkinek jól mutat az önéletrajzában némi külföldi gyakorlat.
21. Kezdj el nagyon hamar azon gondolkozni, mik a terveid a PhD után. Ha továbbra is kutatni szeretnél, tudnod kell, hogy csaknem kizárólag a publikációs listád alapján fognak megítélni. Ez magába foglalja a cikkeid számát, a szerzői névsorban elfoglalt helyedet, és a folyóiratok minőségét, ahol a cikkeid megjelentek. Egy jó publikációs lista nélkül elég kicsi az esélye annak, hogy ösztöndíjat nyerj, vagy pályázati pénzeket szerezhess. Mindig az a pályázó nyeri el az állást, aki a legtöbb eredményt tudja felmutatni.
22. Kezdj közreműködni másokkal. Ne várj a témavezetődre, hogy elkezdje helyetted. Elég egy email vagy beszélgetés valakivel, aki hasonló témakörben dolgozik mint te, hogy meglegyen a kezdő lökés. Természetesen legjobb először megbeszélni a témavezetőddel, mert általában egy közösen aláírt email több sikerrel kecsegtet, de lehetnek olyan helyzetek is, amikor egyedül szeretnéd kezdeményezni a tárgyalást.
Kollaborálj az intézményeden belül is. Azok a PhD hallgatók, akik a saját kollégáikkal is együttműködnek, gyakran többet publikálnak és hamarabb is befejezik a projektjüket, mint azok, akik egyedül dolgoznak.
23. Tartsd a kapcsolatot a cégek képviselőivel. Néha zavaró lehet, amikor épp nagyon el vagy havazva a munkádban, de ha előre egyeztetett időpontban találkoztok, hallhatsz valami újat (egy új reagens, módszer, vagy teszt) ami könnyebbé teheti az életedet és lehet, hogy a projekt költségvetésére is jótékony hatással van.
24. Keresd a lehetőséget, hogy kisebb pályázatokat írhass (pl. utazási támogatás, egyesületek által meghirdetett pályázatok). Ezekből sokat tanulhatsz és esetleg szerencséd is lehet. A későbbi nagyobb pályázatokhoz is jó gyakorlást jelent, amikből esetleg a fizetésedet tervezed biztosítani.
25. Csatlakozz szakmai társaságokhoz. Kedvezményt jelenthet konferenciák regisztrációs díjánál, rendszeresen megkaphatod a szakmai folyóiratukat, nagyobb eséllyel indulhatsz a pályázataikon, megkapod a hírleveleiket, megtudhatod, ki dolgozik még hasonló témakörben, stb.
26. Járj statisztika, bioinformatika, angol vagy bármilyen más kurzusra, amiben úgy érzed, hogy segítségre szorulsz. Való igaz, hogy plussz energiát és időt követelnek, de ez hasznosan eltöltött idő.
27. Vegyél részt az intézményed által rendezett események (továbbképzők, tanfolyamok, konferenciák) szervezésében. Jó tapasztalatot jelent (és jól mutat a CV-ben).
28. Derítsd ki, hogy jól tudsz-e együttműködni más kollégákkal, vagy jobban tudsz egyedül dolgozni. Mindkettő teljesen elfogadható, de ez alapján tervezd a további pályafutásodat.
29. Végezetül, ahhoz, hogy sikeres kutató lehess, legalább 4 kritériumot kell teljesítened az alábbiakból:
- rendkívül motivált
- kreatív
- nagyon okos
- nagyon keményen dolgozó
- nagyon tehetséges a laborban (vagy a számítógépnél)
- nagyon szerencsés
Mivel nem számíthatsz a szerencsére, érdemes a többiekre koncentrálnod. Ha úgy érzed, hogy nem tudsz megfelelni a fenti kritériumok többségének, gondold újra a pályafutásodat.
