Tehát akkor eldöntötted, hogy irodalmi áttekintést írsz egy adott témában. Most már csak neki kell fogni.
Az alábbi lépéseken érdemes végighaladnod ahhoz, hogy ne vessz el az irodalomkutatás és cikkírás útvesztőiben:
A. Előkészítés:
1. szűkítsd le a témát, határozz meg néhány hipotézist vagy kérdést, amelyre választ keresel
2. kutass az irodalomban, pontosítsd/finomítsd a témát és a kérdésfelvetést a keresés során
3. olvass, értékelj, osztályozz és készíts jegyzeteket
4. ismételten finomítsd a fókuszt és a kérdésfelvetést, határozd meg a legfontosabb üzenetét a cikknek ("take home message"-et)
5. fogalmazz meg egy előzetes cikk címet
B. Tervezd meg a cikk felépítését
6. találj egy elvet a cikk szerkezetének felépítésére (pl. időrendi sorrend, tárggyal kapcsolatos, kísérleti módszerrel kapcsolatos)
7. készíts vázlatot, találj ki alcímeket a szövegtörzs tagolása céljából
8. tervezd meg minden egyes bekezdés tartalmát
9. készíts táblázatokat, fogalomtérképeket, ábrákat
C. Írd meg a cikk vázlatát
10. írd meg az "Anyag és módszer" rész vázlatát (amennyiben szükséges)
11. írd meg a szövegtörzs vázlatát
12. írd meg a "Következtetések" vázlatát
13. írd meg a "Bevezetés" vázlatát
14. írd meg az "Absztrakt" vázlatát
D. Nézd át/revideáld a cikket
15. nézd át a különböző részek vázlatát, az absztraktot, a címet, a táblázatokat, ábrákat és ábramagyarázatokat
16. nézd át az irodalmi hivatkozásokat (a szövegtörzsben megfelelő helyre vannak-e beszúrva, a folyóirat követelményeinek megfelelően vannak-e hivatkozva, pl. feltüntetett szerzők száma, folyóirat rövidítése, dőlt karakterek használata)
17. ellenőrizd a nyelvtani helyességet, helyesírást, központozást
18. igazítsd a cikk tagolását a folyóirat formai követelményeinek megfelelően (pl. ellenőrizd le, hány irodalmi hivatkozás engedélyezett, hány karakter/szó, ábra, táblázat van megengedve maximálisan, hány szóból állhat az absztrakt, stb.).
Ami pedig az egyik legfontosabb: kérj visszajelzést az adott témában szakmailag kompetens embertől a cikk előkészítése, a felépítés megtervezése és az átnézés/revideálás során.
Végül pedig, amikor a cikk már mondhatni végleges formát öltött, add oda elolvasásra olyan kollégáknak, akik nem vettek részt a cikkírásban, mert könnyebben észreveszik a bennmaradt helyesírási hibákat, esetleges apróbb logikai bukfenceket, amelyek felett a sokadik átírásra és átolvasásra már átszalad a tekinteted.
Egy nemzetközi konferencián tavaly több neves folyóirat (2-től 9-ig terjedő impakt faktorú) főszerkesztője tartott egy közös előadást arról, hogy miket tartanak egy cikk publikálása során a leggyakoribb buktatónak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy időhiány miatt rendszerint csak a cikk címének és az absztraktnak az elolvasására van idejük, ez alapján döntik el, hogy érdekes lehet a téma mások számára is és színvonalas munkát tartanak a kezükben (tehát érdemes továbbítani a többi szerkesztőnek a bírálók kijelölése céljából), vagy nem érdemes több időt vesztegetni az adott cikkre. Ezért a cikk címének és az absztraktnak a megírása legalább olyan fontos feladat, mint szakszerűen tárgyalni a kapott eredményeket és megfelelő következtetéseket levonni.
P.S.: ugyanezen az előadáson egy vicces momentum volt, amikor az egyik főszerkesztő megkérdezte a társaságot, hogy ki az, akinek már több, mint 100 cikkét elfogadták valamilyen "peer reviewed" folyóiratba), mire a mellettem ülő középkorú hölgy egyedül felnyújtotta a kezét (ma sem tudom, ki volt, mert nem láttam a névtábláját) és erre megkérdezte tőle a főszerkesztő, hogy voltaképp mit is keres ez a hölgy ezen az előadáson - meglepő volt, hogy még 100 elfogadott cikk mellett is érdekes volt számára a téma... :)
Az alábbi lépéseken érdemes végighaladnod ahhoz, hogy ne vessz el az irodalomkutatás és cikkírás útvesztőiben:
A. Előkészítés:
1. szűkítsd le a témát, határozz meg néhány hipotézist vagy kérdést, amelyre választ keresel
2. kutass az irodalomban, pontosítsd/finomítsd a témát és a kérdésfelvetést a keresés során
3. olvass, értékelj, osztályozz és készíts jegyzeteket
4. ismételten finomítsd a fókuszt és a kérdésfelvetést, határozd meg a legfontosabb üzenetét a cikknek ("take home message"-et)
5. fogalmazz meg egy előzetes cikk címet
B. Tervezd meg a cikk felépítését
6. találj egy elvet a cikk szerkezetének felépítésére (pl. időrendi sorrend, tárggyal kapcsolatos, kísérleti módszerrel kapcsolatos)
7. készíts vázlatot, találj ki alcímeket a szövegtörzs tagolása céljából
8. tervezd meg minden egyes bekezdés tartalmát
9. készíts táblázatokat, fogalomtérképeket, ábrákat
C. Írd meg a cikk vázlatát
10. írd meg az "Anyag és módszer" rész vázlatát (amennyiben szükséges)
11. írd meg a szövegtörzs vázlatát
12. írd meg a "Következtetések" vázlatát
13. írd meg a "Bevezetés" vázlatát
14. írd meg az "Absztrakt" vázlatát
D. Nézd át/revideáld a cikket
15. nézd át a különböző részek vázlatát, az absztraktot, a címet, a táblázatokat, ábrákat és ábramagyarázatokat
16. nézd át az irodalmi hivatkozásokat (a szövegtörzsben megfelelő helyre vannak-e beszúrva, a folyóirat követelményeinek megfelelően vannak-e hivatkozva, pl. feltüntetett szerzők száma, folyóirat rövidítése, dőlt karakterek használata)
17. ellenőrizd a nyelvtani helyességet, helyesírást, központozást
18. igazítsd a cikk tagolását a folyóirat formai követelményeinek megfelelően (pl. ellenőrizd le, hány irodalmi hivatkozás engedélyezett, hány karakter/szó, ábra, táblázat van megengedve maximálisan, hány szóból állhat az absztrakt, stb.).
Ami pedig az egyik legfontosabb: kérj visszajelzést az adott témában szakmailag kompetens embertől a cikk előkészítése, a felépítés megtervezése és az átnézés/revideálás során.
Végül pedig, amikor a cikk már mondhatni végleges formát öltött, add oda elolvasásra olyan kollégáknak, akik nem vettek részt a cikkírásban, mert könnyebben észreveszik a bennmaradt helyesírási hibákat, esetleges apróbb logikai bukfenceket, amelyek felett a sokadik átírásra és átolvasásra már átszalad a tekinteted.
Egy nemzetközi konferencián tavaly több neves folyóirat (2-től 9-ig terjedő impakt faktorú) főszerkesztője tartott egy közös előadást arról, hogy miket tartanak egy cikk publikálása során a leggyakoribb buktatónak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy időhiány miatt rendszerint csak a cikk címének és az absztraktnak az elolvasására van idejük, ez alapján döntik el, hogy érdekes lehet a téma mások számára is és színvonalas munkát tartanak a kezükben (tehát érdemes továbbítani a többi szerkesztőnek a bírálók kijelölése céljából), vagy nem érdemes több időt vesztegetni az adott cikkre. Ezért a cikk címének és az absztraktnak a megírása legalább olyan fontos feladat, mint szakszerűen tárgyalni a kapott eredményeket és megfelelő következtetéseket levonni.
P.S.: ugyanezen az előadáson egy vicces momentum volt, amikor az egyik főszerkesztő megkérdezte a társaságot, hogy ki az, akinek már több, mint 100 cikkét elfogadták valamilyen "peer reviewed" folyóiratba), mire a mellettem ülő középkorú hölgy egyedül felnyújtotta a kezét (ma sem tudom, ki volt, mert nem láttam a névtábláját) és erre megkérdezte tőle a főszerkesztő, hogy voltaképp mit is keres ez a hölgy ezen az előadáson - meglepő volt, hogy még 100 elfogadott cikk mellett is érdekes volt számára a téma... :)
