Review cikk 3. és egyben utolsó felvonás

Tehát akkor eldöntötted, hogy irodalmi áttekintést írsz egy adott témában. Most már csak neki kell fogni.
Az alábbi lépéseken érdemes végighaladnod ahhoz, hogy ne vessz el az irodalomkutatás és cikkírás útvesztőiben:

A. Előkészítés: 
1. szűkítsd le a témát, határozz meg néhány hipotézist vagy kérdést, amelyre választ keresel
2. kutass az irodalomban, pontosítsd/finomítsd a témát és a kérdésfelvetést a keresés során
3. olvass, értékelj, osztályozz és készíts jegyzeteket
4. ismételten finomítsd a fókuszt és a kérdésfelvetést, határozd meg a legfontosabb üzenetét a cikknek ("take home message"-et)
5. fogalmazz meg egy előzetes cikk címet

B. Tervezd meg a cikk felépítését
6. találj egy elvet a cikk szerkezetének felépítésére (pl. időrendi sorrend, tárggyal kapcsolatos, kísérleti módszerrel kapcsolatos)
7. készíts vázlatot, találj ki alcímeket a szövegtörzs tagolása céljából
8. tervezd meg minden egyes bekezdés tartalmát
9. készíts táblázatokat, fogalomtérképeket, ábrákat

C. Írd meg a cikk vázlatát
10. írd meg az "Anyag és módszer" rész vázlatát (amennyiben szükséges)
11. írd meg a szövegtörzs vázlatát
12. írd meg a "Következtetések" vázlatát
13. írd meg a "Bevezetés" vázlatát
14. írd meg az "Absztrakt" vázlatát

D. Nézd át/revideáld a cikket
15. nézd át a különböző részek vázlatát, az absztraktot, a címet, a táblázatokat, ábrákat és ábramagyarázatokat
16. nézd át az irodalmi hivatkozásokat (a szövegtörzsben megfelelő helyre vannak-e beszúrva, a folyóirat követelményeinek megfelelően vannak-e hivatkozva, pl. feltüntetett szerzők száma, folyóirat rövidítése, dőlt karakterek használata)
17. ellenőrizd a nyelvtani helyességet, helyesírást, központozást
18. igazítsd a cikk tagolását a folyóirat formai követelményeinek megfelelően (pl. ellenőrizd le, hány irodalmi hivatkozás engedélyezett, hány karakter/szó, ábra, táblázat van megengedve maximálisan, hány szóból állhat az absztrakt, stb.).

Ami pedig az egyik legfontosabb: kérj visszajelzést az adott témában szakmailag kompetens embertől a cikk előkészítése, a felépítés megtervezése és az átnézés/revideálás során.

Végül pedig, amikor a cikk már mondhatni végleges formát öltött, add oda elolvasásra olyan kollégáknak, akik nem vettek részt a cikkírásban, mert könnyebben észreveszik a bennmaradt helyesírási hibákat, esetleges apróbb logikai bukfenceket, amelyek felett a sokadik átírásra és átolvasásra már átszalad a tekinteted.

Egy nemzetközi konferencián tavaly több neves folyóirat (2-től 9-ig terjedő impakt faktorú) főszerkesztője tartott egy közös előadást arról, hogy miket tartanak egy cikk publikálása során a leggyakoribb buktatónak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy időhiány miatt rendszerint csak a cikk címének és az absztraktnak az elolvasására van idejük, ez alapján döntik el, hogy érdekes lehet a téma mások számára is és színvonalas munkát tartanak a kezükben (tehát érdemes továbbítani a többi szerkesztőnek a bírálók kijelölése céljából), vagy nem érdemes több időt vesztegetni az adott cikkre. Ezért a cikk címének és az absztraktnak a megírása legalább olyan fontos feladat, mint szakszerűen tárgyalni a kapott eredményeket és megfelelő következtetéseket levonni.

P.S.: ugyanezen az előadáson egy vicces momentum volt, amikor az egyik főszerkesztő megkérdezte a társaságot, hogy ki az, akinek már több, mint 100 cikkét elfogadták valamilyen "peer reviewed" folyóiratba), mire a mellettem ülő középkorú hölgy egyedül felnyújtotta a kezét (ma sem tudom, ki volt, mert nem láttam a névtábláját) és erre megkérdezte tőle a főszerkesztő, hogy voltaképp mit is keres ez a hölgy ezen az előadáson - meglepő volt, hogy még 100 elfogadott cikk mellett is érdekes volt számára a téma... :)

Hogyan írjunk irodalmi áttekintést (review)? - 2. rész

6. ANYAG ÉS MÓDSZER

• A szisztematikus és a legjobb bizonyítékon alapuló irodalmi áttekintés esetén van Módszer alfejezet. 
• Ez alapján egy másik munkacsoport/kutató megismételheti a review cikket. 
• Az elbeszélő (narratív) irodalmi áttekintéseknek nincs Módszer alfejezete, de a Bevezető végén az alkalmazott módszereket célszerű néhány mondatban megemlíteni.
• Ez az alfejezet információkat tartalmaz pl. a felhasznált adatok forrásáról (bibliográfiai adatbázisok), keresőszavakról és keresési stratégiákról, beválasztási és kizárási kritériumokról, a keresés során azonosított tanulmányok száma és a beválasztott tanulmányok száma, a metanalízisnél használt statisztikai módszerek.
• Igeidő: múlt     
• Idézés (citáció): kevés (pl. a statisztikai elemzéshez, illetve a használt szoftverhez)
• Hossz: kb. 5%-a a cikk szövegének (leszámítva az absztraktot és hivatkozásokat)

FONTOS: az adatok forrása pontosan legyen feltüntetve. Ebben az alfejezetben a precizitás a legfontosabb.

7. A REVIEW CIKK FŐ RÉSZE (EREDMÉNYEK)

• A téma következetes strukturálása nagyon fontos az Eredmények rész szerkezetének kialakítása céljából (Bem 1995). 
• Az alcímek a téma szerkezeti felépítését tükrözik, és utalnak a különböző fejezetek tartalmára. 
• A téma szerkezeti felépítése az alábbi kritériumok alapján történhet: 
• különböző módszertani megközelítések
• modellek vagy elméletek
• vizsgálatok amelyek egyetértenek egymással az adott témában, szembeállítva azokkal a vizsgálatokkal, melyek nem értenek egyet
• időrendi sorrend
• földrajzi elhelyezkedés
• Bekezdésenként egy ötlet, szempont vagy téma legyen tárgyalva.
• Lehetőleg ne egyetlen tanulmány, hanem inkább több cikk/tanulmány együttesen legyen egy bekezdésben tárgyalva. 
• Célszerű gyakran összekapcsolni a tárgyalt kutatási eredményeket a Bevezetőben megnevezett kutatási kérdéssel. Ezek a visszahivatkozások teremtik meg a koherenciát a cikkben.
• A különböző tanulmányok közötti hasonlóságok, illetve kapcsolatok legyenek összehasonlítva és tárgyalva.
• Igeidő: Ridley (2008) szerint 3 igeidőt célszerű használni: 
• jelen: más szerzők gondolatairól, véleményéről, írásáról történő beszámolás esetén, vagy aktuális ismeretek, általános érvényű igazságok közlésekor (pl. It is believed... ) 
• egyszerű múlt: egy adott szerző eredményeire. egy adott cikkére történő hivatkozás esetén (They found...)
• befejezett jelen (Present Perfect): egy adott kutatási területre hivatkozás esetén, amikor több független kutató eredményeiről esik szó (pl. They have found...)
• A hivatkozások általában indirekt módon történnek, de néhány esetben a fontos, releváns cikkekre direkt módon is lehet hivatkozni. 
• indirekt hivatkozás: a szerző neve, vagy a hivatkozáslistában elfoglalt helye szerint a cikk száma, zárójelbe téve. Ez a típusú hivatkozás inkább az eredményt, elméletet hangsúlyozza ki, és nem a mögötte álló személyt (Ridley 2008). A biológiai-orvostudományi cikkekben leggyakrabban ezt a típusú hivatkozást használjuk.
• direkt hivatkozás: A szerző nevének nyelvtani szerepe van a mondatban, pl: As Ridley (2008) points out... Ez a típusú hivatkozás kiemeli egy adott szerző hozzájárulását az adott témához. 
• Hossz: 70-90%-a a szövegtörzsnek (leszámítva az absztraktot és hivatkozási listát)
• FONTOS, hogy a különböző információkat egy adott gondolatmenet mentén helyezzük el a szövegben. Az adatok strukturálása döntő a review cikk minősége szempontjából (Day & Gastel 2006).
• Mindvégig szem előtt kell tartani, hogy a cikkírást a Bevezető 3. bekezdésében tárgyalt ötlet/téma (lásd előző bejegyzés) vezéreli, és nem a felhasznált irodalom!

8. KÖVETKEZTETÉSEK

• A Bevezetőben szereplő kutatási kérdés megválaszolása.
• Az eredmények/megállapítások következményeinek tárgyalása
• az eredmények interpretálása a szerzők által
• a megválaszolatlan kérdések azonosítása
• Igeidő: 
• jelen - az összefoglalás során, valamint a következtetések levonásakor
• befejezett jelen (Present Perfect): egy kutatási területre, vagy az irodalom egy részére utaláskor
• Irodalmi hivatkozás: kevés vagy egy sem
• Hossz: 5-10%-a a bevezető, eredmények/adatok, következtetések részből álló szövegtörzsnek

FONTOS: a Take home message (a cikk üzenete) legyen világos és tartalmazza a cikkben tárgyalt kérdéseket-válaszokat. A következtetések ne legyenek egyszerűen csak az absztrakt megismétlése. 

9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

• Kifejezi a hálánkat azon emberek iránt, akik segítettek az irodalomkutatásban, az anyag strukturálásban, vagy a cikkírás folyamatában (de akik hozzájárulása kevesebb annál, minthogy társszerzőként fel lehessen őket tüntetni). 
• Kifejezi hálánkat a vizsgálat finanszírozását biztosító szervezeteknek és megnevezi a finanszírozási programot (ez gyakran a finanszírozó szervezetek által elő is van írva).
• A köszönetnyilvánítás során a segítséget nyújtó emberek teljes nevét, illetve hozzájárulásának mibenlétét fel kell tüntetni. 
• A finanszírozó szervezet nevét, a finanszírozási program nevét, az ösztöndíj/pályázat számát, valamint a pályázatot elnyerő személy nevét is fel kell tüntetni. 
• Igeidő: jelen (múltidő, ha befejezett projektek esetén utalunk a finanszírozó szervezetekre )

10. IRODALOM

• Ez alapján az érdeklődő olvasó megtalálhatja a cikkben felhasznált irodalmat. 
• Más kutatók munkájának elismeréseként szolgál.
• A plágium vádjának elkerülése miatt kötelező!
• Minden hivatkozott cikket fel kell tüntetni, ezen felül cikkeket azonban nem szabad bevenni. Kerülni kell az internetes forrásanyagokat. Ha ilyen anyagokat kell felhasználni, akkor meg kell keresni az eredeti forrásanyagoti, amely az internetes anyag alapjául szolgált, le kell ellenőrizni, hogy megfelelően történt-e rá a hivatkozás és közvetlenül az eredeti anyagra kell  hivatkozni.
• Általában 50-100 hivatkozást fogadnak el egy review cikkben. 
• Az elbeszélő review-ban a cél az összes releváns, jó minőségű tanulmány feltüntetése.
• Szisztematikus és best evidence review cikkek esetén szükség van a tanulmányok megfelelő beválasztási/kizárási kritériumok alapján történő szelektálására.

11. KÉPANYAG: FOGALOMTÉRKÉPEK

A fogalomtérképek alkalmasak a téma szerkezeti felépítésének bemutatására, a különböző tanulmányok, elméletek, fogalmak, vagy modellek közötti viszonyok ábrázolására.

Irodalom: 

Bem, D.J. (1995): Writing a review article for Psychological Bulletin. Psychological Bulletin 118 (2): 172-177.

Day, R.A., Gastel, B. (2006): How to write and publish a scientific paper. Sixth edition. Greenwood Press, Westport

Ridley, D. (2008): The literature review – a step-by-step guide for students. Sage Publications, London.

Hogyan írjunk irodalmi áttekintést (review)? - 1. rész

Az utóbbi napokban egy cikkírás kapcsán merült fel bennem, hogy mivel úgyis át kell tekintsem a teljes irodalmat a bevezetéshez és az eredmények interpretáláshoz, mi lenne, ha a saját adataim feldolgozásával párhuzamosan írnék egy irodalmi áttekintést is?

Mivel korábban nem írtam ilyent, viszont többet is olvastam és hasznosnak találtam, gondoltam, kicsit utánanézek annak, hogy hogyan is kell ezt tudományosan megoldani úgy, hogy értékes munka szülessen belőle (és nem utolsó sorban valami jobb folyóiratba is elfogadják).

Találtam néhány érdekes cikket/irományt a témával kapcsolatban, ezeket próbálom meg most összefoglalni:
cikk1
cikk2
cikk3

Az irodalmi áttekintés a szakirodalom egy adott területének kritikus, letisztázó elemzése, mely összegzésen, osztályozáson, elemzésen, és összehasonlításon alapszik. Korábban közölt adatokat dolgoz fel, rendszerint a review-t író szerzők új eredményeit nem tartalmazza (bár időnként vannak kivételek).

Az irodalmi áttekintés célja:

• az irodalom rendszerezése 
• az irodalom értékelése
• az irodalomban minták és trendek azonosítása 
• az irodalom szintetizálása
• a kutatásokban rések/hiányosságok azonosítása és új kutatási területek javasolása

Az irodalmi áttekintés célközönsége:

• adott kutatási területek szakértői
• diákok és fiatal kutatók
• döntéshozók

A review típusai módszertani megközelítés alapján:

• Elbeszélő (narratív) irodalmi áttekintés: kiválasztott vizsgálatokat hasonlítanak össze és összegeznek a szerzők saját tapasztalataik, a létező elméletek illetve modellek alapján. Az eredmények inkább kvalitatív és nem kvantitatív érveken alapulnak.  
• Legjobb bizonyítékon alapuló (best evidence) irodalmi áttekintés: a vizsgálatokat szisztematikus módszerek alapján választják ki és elemzik.
• Szisztematikus áttekintés: a különböző vizsgálatok eredményeit meghatározott statisztikai módszerekkel elemzik. A metaanalízisekben a különböző egyedi vizsgálatok eredményeit egyesítve (pool-ozva) történik az elemzés. 

Az irodalmi áttekintés elemei:

1. CÍM: 

• A cím segíti az olvasót eldönteni, hogy el akarja olvasni a cikket vagy sem.
• Kulcsszavakat tartalmaz, melyek alapján a cikk megtalálható.
• Informatív kell legyen. 
• Tükröznie kell, hogy a cikk valójában egy irodalmi áttekintés. 
• Tartalmazhatja a cikk mondanivalóját/következtetését, nem csak a tárgyát.
• A cím legyen rövid, tömör. Egy hosszabb alcím lehet a megoldás, ha további részletezés szükséges.
• Amennyiben a címben az eredmények is fel vannak tüntetve, a használt igeidő: jelen (ez nyomatékosítja az eredmények általános érvényességét és tükrözi, hogy mit akar a szerző közölni a cikkében. A múltidő azt mutatja, hogy az eredmények még nem megalapozott ismeretek.
• A cím hossza: 8-12 szó
• A cím egyetlen kérdés legyen, ha a kérdés a cikk megírásának idején még megválaszolatlan maradt.

2. SZERZŐI LISTA:

• Megmutatja a munka szellemi tulajdonjogát, illetve a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét.
• Társszerző mindenki aki jelentős munkát fejtett ki az irodalomkutatásban, irodalom feldolgozásban és/vagy a cikk írásában. 
• Az első szerző végezte a kutatás legnagyobb részét és írta a cikk fontosabb részeit.
• Az első és utolsó szerző közötti szerzők különböző módokon hozzájárultak a projekt sikeréhez. A nevük felsorolható ABC sorrendben, vagy a hozzájárulásuk mértékének csökkenő sorrendjében. 
• Az utolsó szerző koordinálja rendszerint a projektet és tőle származik a cikk alapját képező ötlet. 

FONTOS: megbeszélni a társszerzőséget amilyen korán csak lehet!

3. ABSZTRAKT

• Tájékoztat az irodalmi áttekintés fő célkitűzéseiről és eredményeiről (tájékoztató absztrakt), vagy a szöveg szerkezetéről (leíró absztrakt).
• A leíró absztrakt (elbeszélő=narratív irodalmi áttekintések esetén használjuk: az érintett témák rövid leírása részletezés nélkül (hasonlít egy tartalomjegyzékhez, csak bekezdés formában). Igeidő: jelen.
• A tájékoztató absztrakt (Legjobb bizonyítékon alapuló, vagy szisztematikus áttekintések esetén): 
• Célkitűzés: 1 vagy 2 mondat, amely leírja, hogy milyen kontextusban és milyen céllal íródott a cikk.
• Anyag és módszer: 1 vagy néhány mondat, mely általános képet nyújt a módszertani megközelítésről.
• Eredmények: néhány mondatban a fő eredmények bemutatása.
• Következtetések: 1 vagy 2 mondat a következtetésekről, amelyek kapcsolódnak a célkitűzéshez.
• Igeidő:  célkitűzés: jelen; anyag és módszer, eredmények: múlt; következtetések: jelen.
• Hossz: általában 200-250 szó.

4. TARTALOMJEGYZÉK

• Megmutatja az olvasónak a szöveg szerkezeti felépítését. Segíti a fejezetek közötti tájékozódást.
• Egyes irodalmi áttekintéseket publikáló folyóiratok nyomtatnak tartalomjegyzéket (mások nem), melyet a cikk elején helyeznek el. Általában a hosszú elbeszélő jellegű review-nál hasznos a tartalomjegyzék.

5. BEVEZETÉS

• Felvilágosítást nyújt a cikk kontextusáról, megindokolja a cikk szükségességét, meghatározza a cikk fókuszát, a kutatási kérdést és megmagyarázza a cikk szerkezetének a felépítését. 
• Egy három bekezdésből álló "Bevezetés" elemei (Névtelen, 2003):
• Téma háttere: az általános téma, kérdés vagy problematikus terület bemutatása, hogy el lehessen helyezni ebben a környezetben a cikk által vizsgált kérdést.
• "Probléma": trendek, új perspektívák, hiányok, konfliktusok, vagy egy egyedi probléma megjelölése.
• Motiváció/Indoklás: a szerzők megindokolják, hogy miért tekintik át az irodalmat, leírják a probléma megközelítésének módját és a szöveg szerkezeti felépítését.
• Igeidő: jelen (a saját módszerek és saját eredmények leírásánál múltidő)
• A cikkírás során itt először lehet és kell hivatkozni az irodalomban fellelt kapcsolódó cikkekre.
• Hossz: 10-20%-a a cikk hosszának (ideértve a bevezetést, anyag és módszer, eredmények és következtetések)

FONTOS: a cikk fókusza legyen kellően leszűkítve, a kutatási kérdés legyen világos. Legyenek elméleti és gyakorlati indokok arra, hogy miért vagy szükség egy irodalmi áttekintésre az adott témában.

folyt. köv.

Hivatkozás:

Anonymous (2003): Tips for conducting a literature review. Centre AlphaPlus. Available on

http://alphaplus.ca/pdfs/litrev.pdf