Az utóbbi napokban egy cikkírás kapcsán merült fel bennem, hogy mivel úgyis át kell tekintsem a teljes irodalmat a bevezetéshez és az eredmények interpretáláshoz, mi lenne, ha a saját adataim feldolgozásával párhuzamosan írnék egy irodalmi áttekintést is?
Mivel korábban nem írtam ilyent, viszont többet is olvastam és hasznosnak találtam, gondoltam, kicsit utánanézek annak, hogy hogyan is kell ezt tudományosan megoldani úgy, hogy értékes munka szülessen belőle (és nem utolsó sorban valami jobb folyóiratba is elfogadják).
Találtam néhány érdekes cikket/irományt a témával kapcsolatban, ezeket próbálom meg most összefoglalni:
cikk1
cikk2
cikk3
Az irodalmi áttekintés a szakirodalom egy adott területének kritikus, letisztázó elemzése, mely összegzésen, osztályozáson, elemzésen, és összehasonlításon alapszik. Korábban közölt adatokat dolgoz fel, rendszerint a review-t író szerzők új eredményeit nem tartalmazza (bár időnként vannak kivételek).
Az irodalmi áttekintés célja:
Az irodalmi áttekintés célközönsége:
A review típusai módszertani megközelítés alapján:
1. CÍM:
2. SZERZŐI LISTA:
FONTOS: megbeszélni a társszerzőséget amilyen korán csak lehet!
3. ABSZTRAKT
Mivel korábban nem írtam ilyent, viszont többet is olvastam és hasznosnak találtam, gondoltam, kicsit utánanézek annak, hogy hogyan is kell ezt tudományosan megoldani úgy, hogy értékes munka szülessen belőle (és nem utolsó sorban valami jobb folyóiratba is elfogadják).
Találtam néhány érdekes cikket/irományt a témával kapcsolatban, ezeket próbálom meg most összefoglalni:
cikk1
cikk2
cikk3
Az irodalmi áttekintés célja:
- az irodalom rendszerezése
- az irodalom értékelése
- az irodalomban minták és trendek azonosítása
- az irodalom szintetizálása
- a kutatásokban rések/hiányosságok azonosítása és új kutatási területek javasolása
Az irodalmi áttekintés célközönsége:
- adott kutatási területek szakértői
- diákok és fiatal kutatók
- döntéshozók
A review típusai módszertani megközelítés alapján:
- Elbeszélő (narratív) irodalmi áttekintés: kiválasztott vizsgálatokat hasonlítanak össze és összegeznek a szerzők saját tapasztalataik, a létező elméletek illetve modellek alapján. Az eredmények inkább kvalitatív és nem kvantitatív érveken alapulnak.
- Legjobb bizonyítékon alapuló (best evidence) irodalmi áttekintés: a vizsgálatokat szisztematikus módszerek alapján választják ki és elemzik.
- Szisztematikus áttekintés: a különböző vizsgálatok eredményeit meghatározott statisztikai módszerekkel elemzik. A metaanalízisekben a különböző egyedi vizsgálatok eredményeit egyesítve (pool-ozva) történik az elemzés.
1. CÍM:
- A cím segíti az olvasót eldönteni, hogy el akarja olvasni a cikket vagy sem.
- Kulcsszavakat tartalmaz, melyek alapján a cikk megtalálható.
- Informatív kell legyen.
- Tükröznie kell, hogy a cikk valójában egy irodalmi áttekintés.
- Tartalmazhatja a cikk mondanivalóját/következtetését, nem csak a tárgyát.
- A cím legyen rövid, tömör. Egy hosszabb alcím lehet a megoldás, ha további részletezés szükséges.
- Amennyiben a címben az eredmények is fel vannak tüntetve, a használt igeidő: jelen (ez nyomatékosítja az eredmények általános érvényességét és tükrözi, hogy mit akar a szerző közölni a cikkében. A múltidő azt mutatja, hogy az eredmények még nem megalapozott ismeretek.
- A cím hossza: 8-12 szó
- A cím egyetlen kérdés legyen, ha a kérdés a cikk megírásának idején még megválaszolatlan maradt.
2. SZERZŐI LISTA:
- Megmutatja a munka szellemi tulajdonjogát, illetve a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét.
- Társszerző mindenki aki jelentős munkát fejtett ki az irodalomkutatásban, irodalom feldolgozásban és/vagy a cikk írásában.
- Az első szerző végezte a kutatás legnagyobb részét és írta a cikk fontosabb részeit.
- Az első és utolsó szerző közötti szerzők különböző módokon hozzájárultak a projekt sikeréhez. A nevük felsorolható ABC sorrendben, vagy a hozzájárulásuk mértékének csökkenő sorrendjében.
- Az utolsó szerző koordinálja rendszerint a projektet és tőle származik a cikk alapját képező ötlet.
FONTOS: megbeszélni a társszerzőséget amilyen korán csak lehet!
3. ABSZTRAKT
- Tájékoztat az irodalmi áttekintés fő célkitűzéseiről és eredményeiről (tájékoztató absztrakt), vagy a szöveg szerkezetéről (leíró absztrakt).
- A leíró absztrakt (elbeszélő=narratív irodalmi áttekintések esetén használjuk: az érintett témák rövid leírása részletezés nélkül (hasonlít egy tartalomjegyzékhez, csak bekezdés formában). Igeidő: jelen.
- A tájékoztató absztrakt (Legjobb bizonyítékon alapuló, vagy szisztematikus áttekintések esetén):
- Célkitűzés: 1 vagy 2 mondat, amely leírja, hogy milyen kontextusban és milyen céllal íródott a cikk.
- Anyag és módszer: 1 vagy néhány mondat, mely általános képet nyújt a módszertani megközelítésről.
- Eredmények: néhány mondatban a fő eredmények bemutatása.
- Következtetések: 1 vagy 2 mondat a következtetésekről, amelyek kapcsolódnak a célkitűzéshez.
- Igeidő: célkitűzés: jelen; anyag és módszer, eredmények: múlt; következtetések: jelen.
- Hossz: általában 200-250 szó.
4. TARTALOMJEGYZÉK
- Megmutatja az olvasónak a szöveg szerkezeti felépítését. Segíti a fejezetek közötti tájékozódást.
- Egyes irodalmi áttekintéseket publikáló folyóiratok nyomtatnak tartalomjegyzéket (mások nem), melyet a cikk elején helyeznek el. Általában a hosszú elbeszélő jellegű review-nál hasznos a tartalomjegyzék.
5. BEVEZETÉS
- Felvilágosítást nyújt a cikk kontextusáról, megindokolja a cikk szükségességét, meghatározza a cikk fókuszát, a kutatási kérdést és megmagyarázza a cikk szerkezetének a felépítését.
- Egy három bekezdésből álló "Bevezetés" elemei (Névtelen, 2003):
- Téma háttere: az általános téma, kérdés vagy problematikus terület bemutatása, hogy el lehessen helyezni ebben a környezetben a cikk által vizsgált kérdést.
- "Probléma": trendek, új perspektívák, hiányok, konfliktusok, vagy egy egyedi probléma megjelölése.
- Motiváció/Indoklás: a szerzők megindokolják, hogy miért tekintik át az irodalmat, leírják a probléma megközelítésének módját és a szöveg szerkezeti felépítését.
- Igeidő: jelen (a saját módszerek és saját eredmények leírásánál múltidő)
- A cikkírás során itt először lehet és kell hivatkozni az irodalomban fellelt kapcsolódó cikkekre.
- Hossz: 10-20%-a a cikk hosszának (ideértve a bevezetést, anyag és módszer, eredmények és következtetések)
folyt. köv.
Hivatkozás:
Anonymous (2003): Tips for conducting a literature review. Centre AlphaPlus. Available on
http://alphaplus.ca/pdfs/litrev.pdf
A folyt. köv. megvan valahol esetleg?
VálaszTörléshttp://miniertunde.blogspot.com/2013/08/
VálaszTörlés