Hogyan írjunk irodalmi áttekintést (review)? - 2. rész

6. ANYAG ÉS MÓDSZER

• A szisztematikus és a legjobb bizonyítékon alapuló irodalmi áttekintés esetén van Módszer alfejezet. 
• Ez alapján egy másik munkacsoport/kutató megismételheti a review cikket. 
• Az elbeszélő (narratív) irodalmi áttekintéseknek nincs Módszer alfejezete, de a Bevezető végén az alkalmazott módszereket célszerű néhány mondatban megemlíteni.
• Ez az alfejezet információkat tartalmaz pl. a felhasznált adatok forrásáról (bibliográfiai adatbázisok), keresőszavakról és keresési stratégiákról, beválasztási és kizárási kritériumokról, a keresés során azonosított tanulmányok száma és a beválasztott tanulmányok száma, a metanalízisnél használt statisztikai módszerek.
• Igeidő: múlt     
• Idézés (citáció): kevés (pl. a statisztikai elemzéshez, illetve a használt szoftverhez)
• Hossz: kb. 5%-a a cikk szövegének (leszámítva az absztraktot és hivatkozásokat)

FONTOS: az adatok forrása pontosan legyen feltüntetve. Ebben az alfejezetben a precizitás a legfontosabb.

7. A REVIEW CIKK FŐ RÉSZE (EREDMÉNYEK)

• A téma következetes strukturálása nagyon fontos az Eredmények rész szerkezetének kialakítása céljából (Bem 1995). 
• Az alcímek a téma szerkezeti felépítését tükrözik, és utalnak a különböző fejezetek tartalmára. 
• A téma szerkezeti felépítése az alábbi kritériumok alapján történhet: 
• különböző módszertani megközelítések
• modellek vagy elméletek
• vizsgálatok amelyek egyetértenek egymással az adott témában, szembeállítva azokkal a vizsgálatokkal, melyek nem értenek egyet
• időrendi sorrend
• földrajzi elhelyezkedés
• Bekezdésenként egy ötlet, szempont vagy téma legyen tárgyalva.
• Lehetőleg ne egyetlen tanulmány, hanem inkább több cikk/tanulmány együttesen legyen egy bekezdésben tárgyalva. 
• Célszerű gyakran összekapcsolni a tárgyalt kutatási eredményeket a Bevezetőben megnevezett kutatási kérdéssel. Ezek a visszahivatkozások teremtik meg a koherenciát a cikkben.
• A különböző tanulmányok közötti hasonlóságok, illetve kapcsolatok legyenek összehasonlítva és tárgyalva.
• Igeidő: Ridley (2008) szerint 3 igeidőt célszerű használni: 
• jelen: más szerzők gondolatairól, véleményéről, írásáról történő beszámolás esetén, vagy aktuális ismeretek, általános érvényű igazságok közlésekor (pl. It is believed... ) 
• egyszerű múlt: egy adott szerző eredményeire. egy adott cikkére történő hivatkozás esetén (They found...)
• befejezett jelen (Present Perfect): egy adott kutatási területre hivatkozás esetén, amikor több független kutató eredményeiről esik szó (pl. They have found...)
• A hivatkozások általában indirekt módon történnek, de néhány esetben a fontos, releváns cikkekre direkt módon is lehet hivatkozni. 
• indirekt hivatkozás: a szerző neve, vagy a hivatkozáslistában elfoglalt helye szerint a cikk száma, zárójelbe téve. Ez a típusú hivatkozás inkább az eredményt, elméletet hangsúlyozza ki, és nem a mögötte álló személyt (Ridley 2008). A biológiai-orvostudományi cikkekben leggyakrabban ezt a típusú hivatkozást használjuk.
• direkt hivatkozás: A szerző nevének nyelvtani szerepe van a mondatban, pl: As Ridley (2008) points out... Ez a típusú hivatkozás kiemeli egy adott szerző hozzájárulását az adott témához. 
• Hossz: 70-90%-a a szövegtörzsnek (leszámítva az absztraktot és hivatkozási listát)
• FONTOS, hogy a különböző információkat egy adott gondolatmenet mentén helyezzük el a szövegben. Az adatok strukturálása döntő a review cikk minősége szempontjából (Day & Gastel 2006).
• Mindvégig szem előtt kell tartani, hogy a cikkírást a Bevezető 3. bekezdésében tárgyalt ötlet/téma (lásd előző bejegyzés) vezéreli, és nem a felhasznált irodalom!

8. KÖVETKEZTETÉSEK

• A Bevezetőben szereplő kutatási kérdés megválaszolása.
• Az eredmények/megállapítások következményeinek tárgyalása
• az eredmények interpretálása a szerzők által
• a megválaszolatlan kérdések azonosítása
• Igeidő: 
• jelen - az összefoglalás során, valamint a következtetések levonásakor
• befejezett jelen (Present Perfect): egy kutatási területre, vagy az irodalom egy részére utaláskor
• Irodalmi hivatkozás: kevés vagy egy sem
• Hossz: 5-10%-a a bevezető, eredmények/adatok, következtetések részből álló szövegtörzsnek

FONTOS: a Take home message (a cikk üzenete) legyen világos és tartalmazza a cikkben tárgyalt kérdéseket-válaszokat. A következtetések ne legyenek egyszerűen csak az absztrakt megismétlése. 

9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

• Kifejezi a hálánkat azon emberek iránt, akik segítettek az irodalomkutatásban, az anyag strukturálásban, vagy a cikkírás folyamatában (de akik hozzájárulása kevesebb annál, minthogy társszerzőként fel lehessen őket tüntetni). 
• Kifejezi hálánkat a vizsgálat finanszírozását biztosító szervezeteknek és megnevezi a finanszírozási programot (ez gyakran a finanszírozó szervezetek által elő is van írva).
• A köszönetnyilvánítás során a segítséget nyújtó emberek teljes nevét, illetve hozzájárulásának mibenlétét fel kell tüntetni. 
• A finanszírozó szervezet nevét, a finanszírozási program nevét, az ösztöndíj/pályázat számát, valamint a pályázatot elnyerő személy nevét is fel kell tüntetni. 
• Igeidő: jelen (múltidő, ha befejezett projektek esetén utalunk a finanszírozó szervezetekre )

10. IRODALOM

• Ez alapján az érdeklődő olvasó megtalálhatja a cikkben felhasznált irodalmat. 
• Más kutatók munkájának elismeréseként szolgál.
• A plágium vádjának elkerülése miatt kötelező!
• Minden hivatkozott cikket fel kell tüntetni, ezen felül cikkeket azonban nem szabad bevenni. Kerülni kell az internetes forrásanyagokat. Ha ilyen anyagokat kell felhasználni, akkor meg kell keresni az eredeti forrásanyagoti, amely az internetes anyag alapjául szolgált, le kell ellenőrizni, hogy megfelelően történt-e rá a hivatkozás és közvetlenül az eredeti anyagra kell  hivatkozni.
• Általában 50-100 hivatkozást fogadnak el egy review cikkben. 
• Az elbeszélő review-ban a cél az összes releváns, jó minőségű tanulmány feltüntetése.
• Szisztematikus és best evidence review cikkek esetén szükség van a tanulmányok megfelelő beválasztási/kizárási kritériumok alapján történő szelektálására.

11. KÉPANYAG: FOGALOMTÉRKÉPEK

A fogalomtérképek alkalmasak a téma szerkezeti felépítésének bemutatására, a különböző tanulmányok, elméletek, fogalmak, vagy modellek közötti viszonyok ábrázolására.

Irodalom: 

Bem, D.J. (1995): Writing a review article for Psychological Bulletin. Psychological Bulletin 118 (2): 172-177.

Day, R.A., Gastel, B. (2006): How to write and publish a scientific paper. Sixth edition. Greenwood Press, Westport

Ridley, D. (2008): The literature review – a step-by-step guide for students. Sage Publications, London.