Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 1. rész

1. Először is határozzuk el, hogy melyik napszakot akarjuk cikkírással tölteni. Fontos, hogy az írást is rendszeresen gyakorolni kell. Válassz ki 1-2 órás periódusokat a napodban, amit "nem lehet lemondani". Amikor ezt a periódust kiválasztod, tartsd szem előtt, hogy az írásra (kreatív szellemi tevékenységre) legalkalmasabb időpontot keresd meg: sokak számára a reggeli időszak a legproduktívabb, másoknak inkább az esti órák, a lényeg, hogy rendszeresen iktass be ilyen periódusokat a naptáradba és ne szökj meg előlük.

2.  Kiindulásként készíts vázlatot. Ez gyakorlatilag a cikkednek a sablonjaként szolgál, segít eldönteni a cikk felépítését, ötleteket és kérdéseket generál. Vegyél egy üres lapot és írd le, a sorrendre figyelés nélkül azokat a legfontosabb ötleteket, amik a cikkel kapcsolatban eszedbe jutnak.
Vázlatként használhatod az alábbi néhány gondolatot:

1. Mi a cikkem témája?
2. Miért fontos ez a téma?
3. Hogyan tudom megfogalmazni a feltevésemet?
4. Mik az eredményeim? (ide be lehet tenni grafikonokat, ábrákat)
5. Mi a legfontosabb felfedezésem?

Tedd be a grafikonjaidat, ábráidat, táblázataidat és sorold fel az eredményeidet - ez egy jó kiindulási pont lehet a cikkíráshoz.

Következő lépésben helyezd el a témádat szövegösszefüggésekben és építsd fel a cikk szerkezetét. Az ötleteidet csoportosítsd "Bevezetés", "Módszer", "Eredmények", és "Megbeszélés/következtetés" alfejezetekre.

Például:
Bevezetés:
1. Miért fontos a kutatásod?
2. Mit tudunk az adott témáról?
3. Mik a feltevéseid?
4. Mik a célkitűzéseid?

Anyag és módszer:
1. Milyen eszközöket/anyagokat alkalmaztál?
2. Kik voltak a vizsgált alanyok?
3. Hogyan volt megtervezve a kutatás?
4. Milyen eljárást követtél?

Eredmények:
1. Melyek a legjelentősebb eredményeid?
2. Melyek az egyéb elért eredmények?

Megbeszélés és következtetések:
1. Mik a vizsgálat legfontosabb felfedezései-megállapításai?
2. Mi a jelentősége az eredményeknek?


Irodalom: 
Kallestinova ED. Yale Journal of Biology and Medicine, 2011: 181-190.

A halogatás leküzdéséről...

Az én életemre igazán jellemző, hogy mindent az utolsó pillanatban (időnként utolsó pillanat utáni pillanatban) készítek el. Ennek az oka, hogy mestere vagyok a halogatásnak és mindig úgy érzem, hogy az adott pillanat épp nem alkalmas a tökéletes munka kivitelezésére és még várnom kellene, hogy pihentebb legyek, nagyobb legyen a csend körülöttem, vagy még 5 cikket olvassak el A-tól Z-ig, mielőtt egyáltalán nekifogok dolgozni. Ha van valaki, aki még magára ismert ezek alapján a mondatok alapján, akkor annak lehet, hogy ugyanolyan hasznos lesz az alábbi 2 blogbejegyzés, amit ma találtam, mint nekem (amikor épp azon tanakodtam magamban, hogy miért inkább egyedi támogatási kérelmet írok és más kevésbé fontos elmaradásaimat pótolom a régóta esedékes, lejárt határidejű cikkírás helyett, szóval miért halogatom már megint a kevésbé kedvelt dolgokat - és mit tehetnék végre ez ellen a bosszantó szokásom ellen):

  Öt gyakorlati tanács a halogatás leküzdéséhez – 1.rész
  További jó tanácsok a halogatás leküzdéséhez – II. rész

Ezúton is köszönet adika a bejegyzésekért. :)

Forrás: http://praktikus.info