néhány hasznos előadás összegyűjtve...

... cikkíróknak, cikk bírálóknak, pályázat íróknak, és nemcsak. :) ... és a folyóirat szerkesztők, akik döntenek a cikk elfogadásáról, szintén nyilatkoznak... mindig hasznos dolog ismerni az "ellenfél" nézőpontját is... :)

http://www.elsevier.com/connect/tutorial-how-to-review-a-manuscript-1-intro-to-peer-review

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 6. rész

4. A cikk revíziója
Most hogy megvan a cikked első verziója, ne állj meg, most vagy körülbelül félúton a cikk beküldésének pillanatáig. Annak ellenére, hogy eddig is arra törekedtél, hogy logikusan és érthetően fogalmazd meg az ötleteidet, az első piszkozatok rendszerint még meglehetősen kaotikusak és számos módosítást igényelnek.
A javításnak ki kell terjednie a makrostruktúrára (a fejezetek felépítésére, tartalmára, a mondatok/gondolatok folyékonyságára), illetve a mikrostruktúrára (egyes szavak, mondatszerkezetek, pontozás helyességére és helyesírásra).

A makrostruktúra áttekintéséhez a cikk kivonatának ismételt elkészítése javasolt, ezáltal felmérheted, hogy a felsorakoztatott gondolatok következetesen vannak-e tálalva, az eredmények logikusan vannak-e felépítve és a megbeszélés kapcsolódik-e a Bevezetésben szereplő kérdésfelvetéshez. Ezáltal látni fogod, hogy hiányzik-e valami az egyes fejezetekből, vagy hogy kell-e módosítani az információk megjelenítési sorrendjén ahhoz, hogy érthető legyen a cikk.
A következő lépésben egyesével kell átnézni a fejezeteket. Ideális esetben egy alkalommal legtöbb 5 oldalnyi anyagot tekints át, mert ennél hosszabb anyag áttekintése esetén a szemed hozzászokik a saját stílusodhoz és könnyebben elsiklik a hibák felett.
A cikk hatékony javításának (revíziójának) képessége sok gyakorlatot igényel, mely több éves tapasztalat alapján szerezhető meg.

A mikrostruktúra (szavak, mondatok helyessége) javítása során hasznos lehet, ha hangosan felolvasod a cikket magadnak vagy egy kollégának, mert így könnyebben felfigyelhetsz a bonyolult, nem világos mondatokra, vagy  a nem megfelelő kötőszavak használatára. Egy másik stratégia feltérképezni és megtanulni a saját gyakori nyelvtani hibáidat és szisztematikusan keresni ezeket a szövegben.
A végső stratégia a cikk kinyomtatása és ceruzával kijavítása. Ehhez nyomtasd ki dupla sorközös formában 14-es karakterrel és néhány lépésben olvasd újra a teljes szöveget. Próbáld meg soronként olvasni a szöveget, a felette és alatta található sorokat letakarva egy darab papírral. Így kevésbé terelődik el a figyelmed az adott szövegrésztől és nagyobb eséllyel veszed észre a hibákat.
Miután ezekkel a lépésekkel megvagy, eljött az ideje, hogy a kéziratot megmutasd a kollégáidnak, barátaidnak. Kérj visszajelzést olyanoktól is, akik nem a te kutatási területeddel foglalkoznak. Hallgass meg minden javaslatot figyelmesen és döntsd el, hogy alkalmazod-e vagy sem a kéziratban. Átlagban 5-7 piszkozat-verzió a megszokott a tudományos cikkek írása során, amennyiben ennél jóval többnél tartasz, tűzz ki egy végső határidőt és tartsd magad hozzá, ez segít a végső verzió megalkotásában.

És akkor nem marad más hátra, mint beküldeni a cikket a kiszemelt folyóiratba...

Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 5. rész

3.4 Az "Megbeszélés=Következtetések" rész megírása

Számos kutatónak a Megbeszélés fejezet legalább olyan félelmetes, mint nekifogni egy új cikk megírásának. A legtöbb félelem abból adódik, hogy ez a fejezet nagyon változatos. Mivel minden cikknek egyedi eredményei és következtetései vannak, a Megbeszélés rész hossza, alakja és szerkezete változó. 

Ennek ellenére létezik néhány általános szabály, amit követni lehet ennek a fejezetnek a megírása során.

A Megbeszélés rész lényege, hogy a kutatási eredményeidet az adott kutatási témába behelyezd és hogy megmagyarázd a kapott eredmények jelentőségét anélkül, hogy arrogánsnak, leereszkedőnek vagy atyáskodónak tűnnél.
A Bevezető struktúrája majdhogynem a fordított tükrözése a Megbeszélés résznek. Míg a Bevezetésben az általánosról szűkíted le a témát a részletekre, és a háttérirodalomról a kutatás kérdésfelvetésre, addig a Megbeszélés részben az eredményeid összegzésétől indulva térsz vissza az adott kutatási kontextusra.

Tehát akkor a Megbeszélésben alkalmazott lépések összegezve:
1. Lépés: A kutatás legfontosabb eredményei
a. Fogalmazd meg a kutatás legfontosabb eredményeit.
b. Magyarázd meg az eredményeid jelentését/értelmét és fontosságát.
c. Vesd fel és tárgyald az esetleges alternatív magyarázatokat az eredményeid hátterében.

2. Lépés: A kutatás kontextusa/témája
a. Hasonlítsd össze és ütköztesd az eredményeidet az eddig publikált eredményekkel.
b. Magyarázd meg az eltéréseket és váratlan eredményeket.
c. Jelezd a kutatásod korlátait, gyenge pontjait és a feltételezéseidet.

3. Lépés: A cikk befejezése
a. Összegezd a kutatási kérdés(ek)re kapott válaszokat.
b. Mutass rá a munkád fontosságára: nevezd meg az alkalmazási területeit, a kutatással kapcsolatos ajánlásaidat, illetve a kutatás következményeit.

A legnagyobb kihívást a legtöbb szerző számára a Megbeszélés első bekezdésének megírása jelenti. A Bevezetésnél látott első táblázat lépéseit követve a legjobb választásnak az tűnik, hogyha a kutatás legfontosabb eredményeivel indítasz, amelyek választ adnak a Bevezetésben szereplő kérdésfelvetésre. A leggyakoribb kezdő mondatok az alábbiak:
- "Our findings demonstrate" (Eredményeink azt igazolják/mutatják)
- "In this study, we have shown that" (Vizsgálatunkban kimutattuk/igazoltuk....).
Bizonyos esetekben a kérdésfelvetés felidézése vagy esetleg a vizsgálatnak röviden a kutatási kontextusba helyezése is hasznos lehet. Ez utóbbi akkor célszerű, ha több eredményt kell bemutatni vagy a kutatás több kérdésre keresi a választ.
Az eredmények összegzése után a következő lépést az eredmények fontosságának/jelentőségének a bemutatása jelenti. Gyakori hiba, hogy a szerző magától értetődőnek veszi a munkája jelentőségét, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy ez egyértelmű minden olvasó számára. Az eredmények tárgyalása és a jelentőségének felvázolása az olvasónak legalább olyan fontos, mint a kutatási kérdés felvetése a Bevezetésben.

Az esetleges kétségek felvetése és tárgyalása a Megbeszélés részben megkímélhet attól, hogy fájdalmas megjegyzéseket fűzzenek a cikkedhez az eredmények rossz interpretálása miatt. Az alternatív magyarázatok mérlegelése és tárgyalása is hasznos lehet az eredményeid elhelyezésében az adott kutatási témában. Az eredmények kutatási kontextusba helyezése során kell részletezni, hogy mennyire egyeznek meg a publikált adatokkal, illetve mivel járulnak hozzá plusszban az eddigi ismereteinkhez. Ugyanitt kell megvitatni az esetleges irodalmi adatoktól való eltéréseket vagy váratlan eredményeket is. A kutatás gyenge pontjainak, korlátainak bemutatása szintén fontos része a Megbeszélés fejezetnek és nem mellesleg kellően szerény kutatónak tünteti fel a szerzőt. Azonban figyelj arra, hogy ne olyan problémák részletezésével, kihangsúlyozásával zárd a cikket, amelyek teljesen elhalványítják a kapott eredményeket. Próbálj ésszerű és kivitelezhető magyarázatokat és megoldásokat találni.

Amennyiben a cikk struktúrája a beküldésre kiszemelt folyóiratnál nem tartalmaz egy "Következtetések" fejezetet is, akkor a cikk végére kötelezően iktass be egy "take home message" bekezdést is. Ez egy általános megállapítás legyen, amelyben megismételed a kutatási kérdésre adott válaszodat és amelyben megfogalmazod az eredményeid tudományos következményét, gyakorlati alkalmazhatóságát, vagy valamiféle tanácsot.

Ezt a fejezetet is minél tömörebben, precízebben fogalmazd meg.

Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 4. rész

3.3 Elérkezett az idő a Bevezetés megírására

Most, hogy már félúton tartasz a cikk megírásában, ideje felfrissíteni a kivonatot. Az Anyag és Módszer fejezet megírásánál valószínűleg néhányan eltértetek az eredeti kivonattól és újrafókuszáltátok az ötleteiteket. Ezért, mielőtt a Bevezetés részt megírnád, olvasd el újra az Anyag és Módszer és az Eredmények fejezetet és változtasd meg a kivonatot úgy, hogy találjon a kutatás központi témájával.

A legjobb módja a Bevezetés strukturálásának az alábbi 3 lépéses módszer:
1. lépés: Határozz meg egy kutatási területet
a. Mutasd be, hogy a kutatási terület általánosságban is fontos, központi szerepet játszik, izgalmas és bizonyos szempontból problematikus
b. Mutasd be és tekintsd át az adott területen végzett korábbi kutatásokat
2. lépés: Találj egy rést (hiányt)
a. Mutass rá egy hiányra a korábbi kutatásokban, vagy terjeszd ki a korábbi ismereteket valamilyen módon
3. lépés: Töltsd ki a rést (hiányt)
a. Emeld ki a célját vagy a természetét a jelenlegi kutatásodnak
b. Sorold fel a kutatás kérdéseit vagy feltevéseit
c. Jelentsd be a fő eredményeket
d. Fogalmazd meg a jelenlegi kutatás értékét
e. Jelezd a cikk szerkezeti felépítését.

Ezek a lépések és a kivonatod adatai alapján megírhatod a Bevezetést anélkül, hogy fontos dolgokat kifelejtenél. Ezek a lépések vezetik végig az olvasót a gondolatmeneteden. Ezek a lépések segítenek az olvasónak eldönteni, hogy érdekli-e őket a cikked, emellett a cikk bírálása során is fontos szerepet töltenek be a bíráló személyének kiválasztásában.

Már a Bevezetés részben 1-1 mondatban fel kell tűntetni az eredményeket és ezek megközelítését, mivel a tudományos cikkeknek nem céljuk az olvasót "izgalomban tartani" a cikk végéig, ahol kiderül a végeredmény.

A Bevezetés fő célja nem az, hogy általánosságban véve a kutatási területnek a fontosságát kiemelje, hanem a cél az, hogy a saját kutatásnak a hozzáadott értékét, illetve a saját fő eredményeket kihangsúlyozza. Ezért fontos, hogy világosan leírd a cikk hasznosságát.
A Bevezetés nem kell hosszú legyen. A legtöbb újságnál ez egy rövid fejezet (kb. 250-600 szó), de ezt lehet a legbonyolultabb megírni pont a fontossága miatt.

Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 3. rész

3. Folytasd a vázlataiddal

Ha már bőségesen kaptál visszajelzést a kollégáidtól és eldöntötted, hogy melyik folyóiratba küldöd el a cikket, kezdődhet a tényleges cikkírás. Másold át a vázlatodat egy külön file-ba, és bővítsd ki az egyes alpontokat, beleírva a rendelkezésre álló adataidat és kifejtve a részleteket. Amikor az első piszkozatot készíted, ne törekedj tökéletes szerkesztésre és mondatokra. Ne lassíts le amiatt, hogy keresed a tökéletes szavat vagy kifejezést: írd le a gondolataidat és hagyd az újra átnézést, javítást és szerkesztést későbbre. Gyakran érezzük, hogy megakadunk a cikkírásban, mert "írói válságba" kerülünk. Egy üres dokumentumra meredni valóban frusztráló érzés lehet, de a képernyőd valójában nem üres: rajta van a cikked vázlata, csak az üres részeket kell kitöltsed. Valójában az "írói válság" érzése egy kutató számára csak kifogás, hogy halogathassuk a feladatot...
Amikor egy kutató nekifog cikket írni, valójában már megvannak az adataik, kutatási jegyzeteik a felhasznált módszerekről, technikákról, ábráik és néhány táblázat is rendelkezésre áll. Csak át kell nézni ezeket az adatokat és egy összefüggő cikket írni belőlük.

3.1. Kezdj az "Anyag és Módszerrel"
Ha még mindig küzdesz a cikkírás elkezdésével, írd meg legelőször az "Anyag és Módszer" fejezetet. Mivel megvannak a jegyzeteid hozzá, nem jelenthet különösebb problémát a kutatási terv és az alkalmazott módszerek leírása. A legfontosabb cél ebben a fejezetben a lehető legrészletesebb leírás és a megfelelő hivatkozások feltüntetése. A célja pedig az, hogy a cikked alapján más kutatók is reprodukálni tudják a kutatásodat. Ha az alkalmazott módszer jól ismert és korábban már publikálva volt, elégséges csak az irodalmi hivatkozást feltüntetni. Fontos az is, hogy ebben a fejezetben érhetően, gördülékenyen fogalmazz: vagy egyes/többes szám első személyben fogalmazz végig, vagy használd a szenvedő igealakot (passive voice) következetesen. A cikkírók ebben a fejezetben általában a szenvedő igealakot preferálják az aktív igealakok használatával szemben (szemben a cikk többi részével, ahol az aktív igeidő van túlsúlyban).
Ennek a fejezetnek a megírását követően is kérj visszajelzést a kollégáidtól.

3.2. Az "Eredmények" rész megírása
Számos szerző számára jóval félelmetesebb megírni az "Eredmények" részt, mint az "Anyag és Módszert". Ha az olvasót érdekli a cikked, leginkább ez a rész fogja érdekelni. Ezért nagyon fontos, hogy minden írói képességedet összeszedve, logikusan felépítve, áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve írd meg a kulcsfontosságú eredményeidet.
Az eredményeket alfejezetekbe vagy bekezdésekkel strukturálva rendszerezd: a kutatás célja, a kísérleti megközelítés, adatok (táblázatokkal és ábrákkal), illetve az adatok kommentárja. A kommentár az ábraanyagban és táblázatokban feltüntetett adataid hasznos összefoglalása legyen, de ne ismételje az ábrákon található adatokat, hanem inkább emeljen ki fontos összefüggéseket. A klasszikus "Eredmények" részben rendszerint nincs adat interpretálás, erre a "Megbeszélések" részben van lehetőség, de egy rövid összefoglalással segíthetjük az olvasót az eredmények megértésében. Hiába végeztél 20 különböző tesztet és gyűjtöttél rengeteg adatot, ebben a fejezetben csak azokat az eredményeidet tüntesd fel, amelyek segítsenek megérteni a kutatásod kulcs megállapításait. Ha azonban néhány eredményed ellentmond a vizsgált elképzeléseidnek, ezeket meg kell említened a cikkben és találnod valami elfogadható magyarázatot arra, hogy miből is adódhatnak ezek az ellentmondások.
Kerüld az irreleváns információkat, légy lényegretörő. Kerüld az olyan hatásfokozó szavakat, mint pl: “clearly,” “essential,” “quite,” “basically,” “rather,” “fairly,” “really,” “virtually", mert kevésbé hihetővé teszik az adataidat (és nem utolsó sorban növelik a kézirat szavainak számát...).


Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 2. rész

Most, hogy megvan a kibővített vázlatod, jöhet a következő lépés: megbeszélni az ötleteidet a kollégáiddal, mentoroddal. Jelentős mennyiségű időt spórolhatsz meg azáltal, ha már a piszkozat korai stádiumában visszajelzéseket kérsz és kapsz. Az ötletek megbeszélése segít a gondolatokat rendszerezni és megspórolja számtalan fölösleges szövegrész megírását. A vázlat elkészítése során már el lehet dönteni, hogy milyen fajta folyóiratba szánjuk a cikket. Általában 2-3 választási lehetőség merülhet fel és ezt érdemes végigbeszélni a kollégákkal, mentorokkal. A folyóiratok prioritásainak összefoglalói alapján a cikk visszautasítása esetén gyorsan újra be lehet nyújtani a cikket egy másik folyóiratnak.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 1. rész

1. Először is határozzuk el, hogy melyik napszakot akarjuk cikkírással tölteni. Fontos, hogy az írást is rendszeresen gyakorolni kell. Válassz ki 1-2 órás periódusokat a napodban, amit "nem lehet lemondani". Amikor ezt a periódust kiválasztod, tartsd szem előtt, hogy az írásra (kreatív szellemi tevékenységre) legalkalmasabb időpontot keresd meg: sokak számára a reggeli időszak a legproduktívabb, másoknak inkább az esti órák, a lényeg, hogy rendszeresen iktass be ilyen periódusokat a naptáradba és ne szökj meg előlük.

2.  Kiindulásként készíts vázlatot. Ez gyakorlatilag a cikkednek a sablonjaként szolgál, segít eldönteni a cikk felépítését, ötleteket és kérdéseket generál. Vegyél egy üres lapot és írd le, a sorrendre figyelés nélkül azokat a legfontosabb ötleteket, amik a cikkel kapcsolatban eszedbe jutnak.
Vázlatként használhatod az alábbi néhány gondolatot:

1. Mi a cikkem témája?
2. Miért fontos ez a téma?
3. Hogyan tudom megfogalmazni a feltevésemet?
4. Mik az eredményeim? (ide be lehet tenni grafikonokat, ábrákat)
5. Mi a legfontosabb felfedezésem?

Tedd be a grafikonjaidat, ábráidat, táblázataidat és sorold fel az eredményeidet - ez egy jó kiindulási pont lehet a cikkíráshoz.

Következő lépésben helyezd el a témádat szövegösszefüggésekben és építsd fel a cikk szerkezetét. Az ötleteidet csoportosítsd "Bevezetés", "Módszer", "Eredmények", és "Megbeszélés/következtetés" alfejezetekre.

Például:
Bevezetés:
1. Miért fontos a kutatásod?
2. Mit tudunk az adott témáról?
3. Mik a feltevéseid?
4. Mik a célkitűzéseid?

Anyag és módszer:
1. Milyen eszközöket/anyagokat alkalmaztál?
2. Kik voltak a vizsgált alanyok?
3. Hogyan volt megtervezve a kutatás?
4. Milyen eljárást követtél?

Eredmények:
1. Melyek a legjelentősebb eredményeid?
2. Melyek az egyéb elért eredmények?

Megbeszélés és következtetések:
1. Mik a vizsgálat legfontosabb felfedezései-megállapításai?
2. Mi a jelentősége az eredményeknek?


Irodalom: 
Kallestinova ED. Yale Journal of Biology and Medicine, 2011: 181-190.