3. Folytasd a vázlataiddal
Ha már bőségesen kaptál visszajelzést a kollégáidtól és eldöntötted, hogy melyik folyóiratba küldöd el a cikket, kezdődhet a tényleges cikkírás. Másold át a vázlatodat egy külön file-ba, és bővítsd ki az egyes alpontokat, beleírva a rendelkezésre álló adataidat és kifejtve a részleteket. Amikor az első piszkozatot készíted, ne törekedj tökéletes szerkesztésre és mondatokra. Ne lassíts le amiatt, hogy keresed a tökéletes szavat vagy kifejezést: írd le a gondolataidat és hagyd az újra átnézést, javítást és szerkesztést későbbre. Gyakran érezzük, hogy megakadunk a cikkírásban, mert "írói válságba" kerülünk. Egy üres dokumentumra meredni valóban frusztráló érzés lehet, de a képernyőd valójában nem üres: rajta van a cikked vázlata, csak az üres részeket kell kitöltsed. Valójában az "írói válság" érzése egy kutató számára csak kifogás, hogy halogathassuk a feladatot...
Amikor egy kutató nekifog cikket írni, valójában már megvannak az adataik, kutatási jegyzeteik a felhasznált módszerekről, technikákról, ábráik és néhány táblázat is rendelkezésre áll. Csak át kell nézni ezeket az adatokat és egy összefüggő cikket írni belőlük.
3.1. Kezdj az "Anyag és Módszerrel"
Ha még mindig küzdesz a cikkírás elkezdésével, írd meg legelőször az "Anyag és Módszer" fejezetet. Mivel megvannak a jegyzeteid hozzá, nem jelenthet különösebb problémát a kutatási terv és az alkalmazott módszerek leírása. A legfontosabb cél ebben a fejezetben a lehető legrészletesebb leírás és a megfelelő hivatkozások feltüntetése. A célja pedig az, hogy a cikked alapján más kutatók is reprodukálni tudják a kutatásodat. Ha az alkalmazott módszer jól ismert és korábban már publikálva volt, elégséges csak az irodalmi hivatkozást feltüntetni. Fontos az is, hogy ebben a fejezetben érhetően, gördülékenyen fogalmazz: vagy egyes/többes szám első személyben fogalmazz végig, vagy használd a szenvedő igealakot (passive voice) következetesen. A cikkírók ebben a fejezetben általában a szenvedő igealakot preferálják az aktív igealakok használatával szemben (szemben a cikk többi részével, ahol az aktív igeidő van túlsúlyban).
Ennek a fejezetnek a megírását követően is kérj visszajelzést a kollégáidtól.
3.2. Az "Eredmények" rész megírása
Számos szerző számára jóval félelmetesebb megírni az "Eredmények" részt, mint az "Anyag és Módszert". Ha az olvasót érdekli a cikked, leginkább ez a rész fogja érdekelni. Ezért nagyon fontos, hogy minden írói képességedet összeszedve, logikusan felépítve, áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve írd meg a kulcsfontosságú eredményeidet.
Az eredményeket alfejezetekbe vagy bekezdésekkel strukturálva rendszerezd: a kutatás célja, a kísérleti megközelítés, adatok (táblázatokkal és ábrákkal), illetve az adatok kommentárja. A kommentár az ábraanyagban és táblázatokban feltüntetett adataid hasznos összefoglalása legyen, de ne ismételje az ábrákon található adatokat, hanem inkább emeljen ki fontos összefüggéseket. A klasszikus "Eredmények" részben rendszerint nincs adat interpretálás, erre a "Megbeszélések" részben van lehetőség, de egy rövid összefoglalással segíthetjük az olvasót az eredmények megértésében. Hiába végeztél 20 különböző tesztet és gyűjtöttél rengeteg adatot, ebben a fejezetben csak azokat az eredményeidet tüntesd fel, amelyek segítsenek megérteni a kutatásod kulcs megállapításait. Ha azonban néhány eredményed ellentmond a vizsgált elképzeléseidnek, ezeket meg kell említened a cikkben és találnod valami elfogadható magyarázatot arra, hogy miből is adódhatnak ezek az ellentmondások.
Kerüld az irreleváns információkat, légy lényegretörő. Kerüld az olyan hatásfokozó szavakat, mint pl: “clearly,” “essential,” “quite,” “basically,” “rather,” “fairly,” “really,” “virtually", mert kevésbé hihetővé teszik az adataidat (és nem utolsó sorban növelik a kézirat szavainak számát...).
Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.
Ha már bőségesen kaptál visszajelzést a kollégáidtól és eldöntötted, hogy melyik folyóiratba küldöd el a cikket, kezdődhet a tényleges cikkírás. Másold át a vázlatodat egy külön file-ba, és bővítsd ki az egyes alpontokat, beleírva a rendelkezésre álló adataidat és kifejtve a részleteket. Amikor az első piszkozatot készíted, ne törekedj tökéletes szerkesztésre és mondatokra. Ne lassíts le amiatt, hogy keresed a tökéletes szavat vagy kifejezést: írd le a gondolataidat és hagyd az újra átnézést, javítást és szerkesztést későbbre. Gyakran érezzük, hogy megakadunk a cikkírásban, mert "írói válságba" kerülünk. Egy üres dokumentumra meredni valóban frusztráló érzés lehet, de a képernyőd valójában nem üres: rajta van a cikked vázlata, csak az üres részeket kell kitöltsed. Valójában az "írói válság" érzése egy kutató számára csak kifogás, hogy halogathassuk a feladatot...
Amikor egy kutató nekifog cikket írni, valójában már megvannak az adataik, kutatási jegyzeteik a felhasznált módszerekről, technikákról, ábráik és néhány táblázat is rendelkezésre áll. Csak át kell nézni ezeket az adatokat és egy összefüggő cikket írni belőlük.
3.1. Kezdj az "Anyag és Módszerrel"
Ha még mindig küzdesz a cikkírás elkezdésével, írd meg legelőször az "Anyag és Módszer" fejezetet. Mivel megvannak a jegyzeteid hozzá, nem jelenthet különösebb problémát a kutatási terv és az alkalmazott módszerek leírása. A legfontosabb cél ebben a fejezetben a lehető legrészletesebb leírás és a megfelelő hivatkozások feltüntetése. A célja pedig az, hogy a cikked alapján más kutatók is reprodukálni tudják a kutatásodat. Ha az alkalmazott módszer jól ismert és korábban már publikálva volt, elégséges csak az irodalmi hivatkozást feltüntetni. Fontos az is, hogy ebben a fejezetben érhetően, gördülékenyen fogalmazz: vagy egyes/többes szám első személyben fogalmazz végig, vagy használd a szenvedő igealakot (passive voice) következetesen. A cikkírók ebben a fejezetben általában a szenvedő igealakot preferálják az aktív igealakok használatával szemben (szemben a cikk többi részével, ahol az aktív igeidő van túlsúlyban).
Ennek a fejezetnek a megírását követően is kérj visszajelzést a kollégáidtól.
3.2. Az "Eredmények" rész megírása
Számos szerző számára jóval félelmetesebb megírni az "Eredmények" részt, mint az "Anyag és Módszert". Ha az olvasót érdekli a cikked, leginkább ez a rész fogja érdekelni. Ezért nagyon fontos, hogy minden írói képességedet összeszedve, logikusan felépítve, áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve írd meg a kulcsfontosságú eredményeidet.
Az eredményeket alfejezetekbe vagy bekezdésekkel strukturálva rendszerezd: a kutatás célja, a kísérleti megközelítés, adatok (táblázatokkal és ábrákkal), illetve az adatok kommentárja. A kommentár az ábraanyagban és táblázatokban feltüntetett adataid hasznos összefoglalása legyen, de ne ismételje az ábrákon található adatokat, hanem inkább emeljen ki fontos összefüggéseket. A klasszikus "Eredmények" részben rendszerint nincs adat interpretálás, erre a "Megbeszélések" részben van lehetőség, de egy rövid összefoglalással segíthetjük az olvasót az eredmények megértésében. Hiába végeztél 20 különböző tesztet és gyűjtöttél rengeteg adatot, ebben a fejezetben csak azokat az eredményeidet tüntesd fel, amelyek segítsenek megérteni a kutatásod kulcs megállapításait. Ha azonban néhány eredményed ellentmond a vizsgált elképzeléseidnek, ezeket meg kell említened a cikkben és találnod valami elfogadható magyarázatot arra, hogy miből is adódhatnak ezek az ellentmondások.
Kerüld az irreleváns információkat, légy lényegretörő. Kerüld az olyan hatásfokozó szavakat, mint pl: “clearly,” “essential,” “quite,” “basically,” “rather,” “fairly,” “really,” “virtually", mert kevésbé hihetővé teszik az adataidat (és nem utolsó sorban növelik a kézirat szavainak számát...).
Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése