3.4 Az "Megbeszélés=Következtetések" rész megírása
Számos kutatónak a Megbeszélés fejezet legalább olyan félelmetes, mint nekifogni egy új cikk megírásának. A legtöbb félelem abból adódik, hogy ez a fejezet nagyon változatos. Mivel minden cikknek egyedi eredményei és következtetései vannak, a Megbeszélés rész hossza, alakja és szerkezete változó.
Ennek ellenére létezik néhány általános szabály, amit követni lehet ennek a fejezetnek a megírása során.
A Megbeszélés rész lényege, hogy a kutatási eredményeidet az adott kutatási témába behelyezd és hogy megmagyarázd a kapott eredmények jelentőségét anélkül, hogy arrogánsnak, leereszkedőnek vagy atyáskodónak tűnnél.
A Bevezető struktúrája majdhogynem a fordított tükrözése a Megbeszélés résznek. Míg a Bevezetésben az általánosról szűkíted le a témát a részletekre, és a háttérirodalomról a kutatás kérdésfelvetésre, addig a Megbeszélés részben az eredményeid összegzésétől indulva térsz vissza az adott kutatási kontextusra.
Tehát akkor a Megbeszélésben alkalmazott lépések összegezve:
1. Lépés: A kutatás legfontosabb eredményei
a. Fogalmazd meg a kutatás legfontosabb eredményeit.
b. Magyarázd meg az eredményeid jelentését/értelmét és fontosságát.
c. Vesd fel és tárgyald az esetleges alternatív magyarázatokat az eredményeid hátterében.
2. Lépés: A kutatás kontextusa/témája
a. Hasonlítsd össze és ütköztesd az eredményeidet az eddig publikált eredményekkel.
b. Magyarázd meg az eltéréseket és váratlan eredményeket.
c. Jelezd a kutatásod korlátait, gyenge pontjait és a feltételezéseidet.
3. Lépés: A cikk befejezése
a. Összegezd a kutatási kérdés(ek)re kapott válaszokat.
b. Mutass rá a munkád fontosságára: nevezd meg az alkalmazási területeit, a kutatással kapcsolatos ajánlásaidat, illetve a kutatás következményeit.
A legnagyobb kihívást a legtöbb szerző számára a Megbeszélés első bekezdésének megírása jelenti. A Bevezetésnél látott első táblázat lépéseit követve a legjobb választásnak az tűnik, hogyha a kutatás legfontosabb eredményeivel indítasz, amelyek választ adnak a Bevezetésben szereplő kérdésfelvetésre. A leggyakoribb kezdő mondatok az alábbiak:
- "Our findings demonstrate" (Eredményeink azt igazolják/mutatják)
- "In this study, we have shown that" (Vizsgálatunkban kimutattuk/igazoltuk....).
Bizonyos esetekben a kérdésfelvetés felidézése vagy esetleg a vizsgálatnak röviden a kutatási kontextusba helyezése is hasznos lehet. Ez utóbbi akkor célszerű, ha több eredményt kell bemutatni vagy a kutatás több kérdésre keresi a választ.
Az eredmények összegzése után a következő lépést az eredmények fontosságának/jelentőségének a bemutatása jelenti. Gyakori hiba, hogy a szerző magától értetődőnek veszi a munkája jelentőségét, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy ez egyértelmű minden olvasó számára. Az eredmények tárgyalása és a jelentőségének felvázolása az olvasónak legalább olyan fontos, mint a kutatási kérdés felvetése a Bevezetésben.
Az esetleges kétségek felvetése és tárgyalása a Megbeszélés részben megkímélhet attól, hogy fájdalmas megjegyzéseket fűzzenek a cikkedhez az eredmények rossz interpretálása miatt. Az alternatív magyarázatok mérlegelése és tárgyalása is hasznos lehet az eredményeid elhelyezésében az adott kutatási témában. Az eredmények kutatási kontextusba helyezése során kell részletezni, hogy mennyire egyeznek meg a publikált adatokkal, illetve mivel járulnak hozzá plusszban az eddigi ismereteinkhez. Ugyanitt kell megvitatni az esetleges irodalmi adatoktól való eltéréseket vagy váratlan eredményeket is. A kutatás gyenge pontjainak, korlátainak bemutatása szintén fontos része a Megbeszélés fejezetnek és nem mellesleg kellően szerény kutatónak tünteti fel a szerzőt. Azonban figyelj arra, hogy ne olyan problémák részletezésével, kihangsúlyozásával zárd a cikket, amelyek teljesen elhalványítják a kapott eredményeket. Próbálj ésszerű és kivitelezhető magyarázatokat és megoldásokat találni.
Amennyiben a cikk struktúrája a beküldésre kiszemelt folyóiratnál nem tartalmaz egy "Következtetések" fejezetet is, akkor a cikk végére kötelezően iktass be egy "take home message" bekezdést is. Ez egy általános megállapítás legyen, amelyben megismételed a kutatási kérdésre adott válaszodat és amelyben megfogalmazod az eredményeid tudományos következményét, gyakorlati alkalmazhatóságát, vagy valamiféle tanácsot.
Ezt a fejezetet is minél tömörebben, precízebben fogalmazd meg.
Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.
A Megbeszélés rész lényege, hogy a kutatási eredményeidet az adott kutatási témába behelyezd és hogy megmagyarázd a kapott eredmények jelentőségét anélkül, hogy arrogánsnak, leereszkedőnek vagy atyáskodónak tűnnél.
A Bevezető struktúrája majdhogynem a fordított tükrözése a Megbeszélés résznek. Míg a Bevezetésben az általánosról szűkíted le a témát a részletekre, és a háttérirodalomról a kutatás kérdésfelvetésre, addig a Megbeszélés részben az eredményeid összegzésétől indulva térsz vissza az adott kutatási kontextusra.
Tehát akkor a Megbeszélésben alkalmazott lépések összegezve:
1. Lépés: A kutatás legfontosabb eredményei
a. Fogalmazd meg a kutatás legfontosabb eredményeit.
b. Magyarázd meg az eredményeid jelentését/értelmét és fontosságát.
c. Vesd fel és tárgyald az esetleges alternatív magyarázatokat az eredményeid hátterében.
2. Lépés: A kutatás kontextusa/témája
a. Hasonlítsd össze és ütköztesd az eredményeidet az eddig publikált eredményekkel.
b. Magyarázd meg az eltéréseket és váratlan eredményeket.
c. Jelezd a kutatásod korlátait, gyenge pontjait és a feltételezéseidet.
3. Lépés: A cikk befejezése
a. Összegezd a kutatási kérdés(ek)re kapott válaszokat.
b. Mutass rá a munkád fontosságára: nevezd meg az alkalmazási területeit, a kutatással kapcsolatos ajánlásaidat, illetve a kutatás következményeit.
A legnagyobb kihívást a legtöbb szerző számára a Megbeszélés első bekezdésének megírása jelenti. A Bevezetésnél látott első táblázat lépéseit követve a legjobb választásnak az tűnik, hogyha a kutatás legfontosabb eredményeivel indítasz, amelyek választ adnak a Bevezetésben szereplő kérdésfelvetésre. A leggyakoribb kezdő mondatok az alábbiak:
- "Our findings demonstrate" (Eredményeink azt igazolják/mutatják)
- "In this study, we have shown that" (Vizsgálatunkban kimutattuk/igazoltuk....).
Bizonyos esetekben a kérdésfelvetés felidézése vagy esetleg a vizsgálatnak röviden a kutatási kontextusba helyezése is hasznos lehet. Ez utóbbi akkor célszerű, ha több eredményt kell bemutatni vagy a kutatás több kérdésre keresi a választ.
Az eredmények összegzése után a következő lépést az eredmények fontosságának/jelentőségének a bemutatása jelenti. Gyakori hiba, hogy a szerző magától értetődőnek veszi a munkája jelentőségét, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy ez egyértelmű minden olvasó számára. Az eredmények tárgyalása és a jelentőségének felvázolása az olvasónak legalább olyan fontos, mint a kutatási kérdés felvetése a Bevezetésben.
Az esetleges kétségek felvetése és tárgyalása a Megbeszélés részben megkímélhet attól, hogy fájdalmas megjegyzéseket fűzzenek a cikkedhez az eredmények rossz interpretálása miatt. Az alternatív magyarázatok mérlegelése és tárgyalása is hasznos lehet az eredményeid elhelyezésében az adott kutatási témában. Az eredmények kutatási kontextusba helyezése során kell részletezni, hogy mennyire egyeznek meg a publikált adatokkal, illetve mivel járulnak hozzá plusszban az eddigi ismereteinkhez. Ugyanitt kell megvitatni az esetleges irodalmi adatoktól való eltéréseket vagy váratlan eredményeket is. A kutatás gyenge pontjainak, korlátainak bemutatása szintén fontos része a Megbeszélés fejezetnek és nem mellesleg kellően szerény kutatónak tünteti fel a szerzőt. Azonban figyelj arra, hogy ne olyan problémák részletezésével, kihangsúlyozásával zárd a cikket, amelyek teljesen elhalványítják a kapott eredményeket. Próbálj ésszerű és kivitelezhető magyarázatokat és megoldásokat találni.
Amennyiben a cikk struktúrája a beküldésre kiszemelt folyóiratnál nem tartalmaz egy "Következtetések" fejezetet is, akkor a cikk végére kötelezően iktass be egy "take home message" bekezdést is. Ez egy általános megállapítás legyen, amelyben megismételed a kutatási kérdésre adott válaszodat és amelyben megfogalmazod az eredményeid tudományos következményét, gyakorlati alkalmazhatóságát, vagy valamiféle tanácsot.
Ezt a fejezetet is minél tömörebben, precízebben fogalmazd meg.
Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése