2014. május 30., péntek

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 6. rész

4. A cikk revíziója
Most hogy megvan a cikked első verziója, ne állj meg, most vagy körülbelül félúton a cikk beküldésének pillanatáig. Annak ellenére, hogy eddig is arra törekedtél, hogy logikusan és érthetően fogalmazd meg az ötleteidet, az első piszkozatok rendszerint még meglehetősen kaotikusak és számos módosítást igényelnek.
A javításnak ki kell terjednie a makrostruktúrára (a fejezetek felépítésére, tartalmára, a mondatok/gondolatok folyékonyságára), illetve a mikrostruktúrára (egyes szavak, mondatszerkezetek, pontozás helyességére és helyesírásra).

A makrostruktúra áttekintéséhez a cikk kivonatának ismételt elkészítése javasolt, ezáltal felmérheted, hogy a felsorakoztatott gondolatok következetesen vannak-e tálalva, az eredmények logikusan vannak-e felépítve és a megbeszélés kapcsolódik-e a Bevezetésben szereplő kérdésfelvetéshez. Ezáltal látni fogod, hogy hiányzik-e valami az egyes fejezetekből, vagy hogy kell-e módosítani az információk megjelenítési sorrendjén ahhoz, hogy érthető legyen a cikk.
A következő lépésben egyesével kell átnézni a fejezeteket. Ideális esetben egy alkalommal legtöbb 5 oldalnyi anyagot tekints át, mert ennél hosszabb anyag áttekintése esetén a szemed hozzászokik a saját stílusodhoz és könnyebben elsiklik a hibák felett.
A cikk hatékony javításának (revíziójának) képessége sok gyakorlatot igényel, mely több éves tapasztalat alapján szerezhető meg.

A mikrostruktúra (szavak, mondatok helyessége) javítása során hasznos lehet, ha hangosan felolvasod a cikket magadnak vagy egy kollégának, mert így könnyebben felfigyelhetsz a bonyolult, nem világos mondatokra, vagy  a nem megfelelő kötőszavak használatára. Egy másik stratégia feltérképezni és megtanulni a saját gyakori nyelvtani hibáidat és szisztematikusan keresni ezeket a szövegben.
A végső stratégia a cikk kinyomtatása és ceruzával kijavítása. Ehhez nyomtasd ki dupla sorközös formában 14-es karakterrel és néhány lépésben olvasd újra a teljes szöveget. Próbáld meg soronként olvasni a szöveget, a felette és alatta található sorokat letakarva egy darab papírral. Így kevésbé terelődik el a figyelmed az adott szövegrésztől és nagyobb eséllyel veszed észre a hibákat.
Miután ezekkel a lépésekkel megvagy, eljött az ideje, hogy a kéziratot megmutasd a kollégáidnak, barátaidnak. Kérj visszajelzést olyanoktól is, akik nem a te kutatási területeddel foglalkoznak. Hallgass meg minden javaslatot figyelmesen és döntsd el, hogy alkalmazod-e vagy sem a kéziratban. Átlagban 5-7 piszkozat-verzió a megszokott a tudományos cikkek írása során, amennyiben ennél jóval többnél tartasz, tűzz ki egy végső határidőt és tartsd magad hozzá, ez segít a végső verzió megalkotásában.

És akkor nem marad más hátra, mint beküldeni a cikket a kiszemelt folyóiratba...

Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

2014. május 3., szombat

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 5. rész

3.4 Az "Megbeszélés=Következtetések" rész megírása
Számos kutatónak a Megbeszélés fejezet legalább olyan félelmetes, mint nekifogni egy új cikk megírásának. A legtöbb félelem abból adódik, hogy ez a fejezet nagyon változatos. Mivel minden cikknek egyedi eredményei és következtetései vannak, a Megbeszélés rész hossza, alakja és szerkezete változó. 
Ennek ellenére létezik néhány általános szabály, amit követni lehet ennek a fejezetnek a megírása során.

A Megbeszélés rész lényege, hogy a kutatási eredményeidet az adott kutatási témába behelyezd és hogy megmagyarázd a kapott eredmények jelentőségét anélkül, hogy arrogánsnak, leereszkedőnek vagy atyáskodónak tűnnél.
A Bevezető struktúrája majdhogynem a fordított tükrözése a Megbeszélés résznek. Míg a Bevezetésben az általánosról szűkíted le a témát a részletekre, és a háttérirodalomról a kutatás kérdésfelvetésre, addig a Megbeszélés részben az eredményeid összegzésétől indulva térsz vissza az adott kutatási kontextusra.

Tehát akkor a Megbeszélésben alkalmazott lépések összegezve:
1. Lépés: A kutatás legfontosabb eredményei
a. Fogalmazd meg a kutatás legfontosabb eredményeit.
b. Magyarázd meg az eredményeid jelentését/értelmét és fontosságát.
c. Vesd fel és tárgyald az esetleges alternatív magyarázatokat az eredményeid hátterében.

2. Lépés: A kutatás kontextusa/témája
a. Hasonlítsd össze és ütköztesd az eredményeidet az eddig publikált eredményekkel.
b. Magyarázd meg az eltéréseket és váratlan eredményeket.
c. Jelezd a kutatásod korlátait, gyenge pontjait és a feltételezéseidet.

3. Lépés: A cikk befejezése
a. Összegezd a kutatási kérdés(ek)re kapott válaszokat.
b. Mutass rá a munkád fontosságára: nevezd meg az alkalmazási területeit, a kutatással kapcsolatos ajánlásaidat, illetve a kutatás következményeit.

A legnagyobb kihívást a legtöbb szerző számára a Megbeszélés első bekezdésének megírása jelenti. A Bevezetésnél látott első táblázat lépéseit követve a legjobb választásnak az tűnik, hogyha a kutatás legfontosabb eredményeivel indítasz, amelyek választ adnak a Bevezetésben szereplő kérdésfelvetésre. A leggyakoribb kezdő mondatok az alábbiak:
- "Our findings demonstrate" (Eredményeink azt igazolják/mutatják)
- "In this study, we have shown that" (Vizsgálatunkban kimutattuk/igazoltuk....).
Bizonyos esetekben a kérdésfelvetés felidézése vagy esetleg a vizsgálatnak röviden a kutatási kontextusba helyezése is hasznos lehet. Ez utóbbi akkor célszerű, ha több eredményt kell bemutatni vagy a kutatás több kérdésre keresi a választ.
Az eredmények összegzése után a következő lépést az eredmények fontosságának/jelentőségének a bemutatása jelenti. Gyakori hiba, hogy a szerző magától értetődőnek veszi a munkája jelentőségét, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy ez egyértelmű minden olvasó számára. Az eredmények tárgyalása és a jelentőségének felvázolása az olvasónak legalább olyan fontos, mint a kutatási kérdés felvetése a Bevezetésben.

Az esetleges kétségek felvetése és tárgyalása a Megbeszélés részben megkímélhet attól, hogy fájdalmas megjegyzéseket fűzzenek a cikkedhez az eredmények rossz interpretálása miatt. Az alternatív magyarázatok mérlegelése és tárgyalása is hasznos lehet az eredményeid elhelyezésében az adott kutatási témában. Az eredmények kutatási kontextusba helyezése során kell részletezni, hogy mennyire egyeznek meg a publikált adatokkal, illetve mivel járulnak hozzá plusszban az eddigi ismereteinkhez. Ugyanitt kell megvitatni az esetleges irodalmi adatoktól való eltéréseket vagy váratlan eredményeket is. A kutatás gyenge pontjainak, korlátainak bemutatása szintén fontos része a Megbeszélés fejezetnek és nem mellesleg kellően szerény kutatónak tünteti fel a szerzőt. Azonban figyelj arra, hogy ne olyan problémák részletezésével, kihangsúlyozásával zárd a cikket, amelyek teljesen elhalványítják a kapott eredményeket. Próbálj ésszerű és kivitelezhető magyarázatokat és megoldásokat találni.

Amennyiben a cikk struktúrája a beküldésre kiszemelt folyóiratnál nem tartalmaz egy "Következtetések" fejezetet is, akkor a cikk végére kötelezően iktass be egy "take home message" bekezdést is. Ez egy általános megállapítás legyen, amelyben megismételed a kutatási kérdésre adott válaszodat és amelyben megfogalmazod az eredményeid tudományos következményét, gyakorlati alkalmazhatóságát, vagy valamiféle tanácsot.

Ezt a fejezetet is minél tömörebben, precízebben fogalmazd meg.

Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.