Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 4. rész

3.3 Elérkezett az idő a Bevezetés megírására

Most, hogy már félúton tartasz a cikk megírásában, ideje felfrissíteni a kivonatot. Az Anyag és Módszer fejezet megírásánál valószínűleg néhányan eltértetek az eredeti kivonattól és újrafókuszáltátok az ötleteiteket. Ezért, mielőtt a Bevezetés részt megírnád, olvasd el újra az Anyag és Módszer és az Eredmények fejezetet és változtasd meg a kivonatot úgy, hogy találjon a kutatás központi témájával.

A legjobb módja a Bevezetés strukturálásának az alábbi 3 lépéses módszer:
1. lépés: Határozz meg egy kutatási területet
a. Mutasd be, hogy a kutatási terület általánosságban is fontos, központi szerepet játszik, izgalmas és bizonyos szempontból problematikus
b. Mutasd be és tekintsd át az adott területen végzett korábbi kutatásokat
2. lépés: Találj egy rést (hiányt)
a. Mutass rá egy hiányra a korábbi kutatásokban, vagy terjeszd ki a korábbi ismereteket valamilyen módon
3. lépés: Töltsd ki a rést (hiányt)
a. Emeld ki a célját vagy a természetét a jelenlegi kutatásodnak
b. Sorold fel a kutatás kérdéseit vagy feltevéseit
c. Jelentsd be a fő eredményeket
d. Fogalmazd meg a jelenlegi kutatás értékét
e. Jelezd a cikk szerkezeti felépítését.

Ezek a lépések és a kivonatod adatai alapján megírhatod a Bevezetést anélkül, hogy fontos dolgokat kifelejtenél. Ezek a lépések vezetik végig az olvasót a gondolatmeneteden. Ezek a lépések segítenek az olvasónak eldönteni, hogy érdekli-e őket a cikked, emellett a cikk bírálása során is fontos szerepet töltenek be a bíráló személyének kiválasztásában.

Már a Bevezetés részben 1-1 mondatban fel kell tűntetni az eredményeket és ezek megközelítését, mivel a tudományos cikkeknek nem céljuk az olvasót "izgalomban tartani" a cikk végéig, ahol kiderül a végeredmény.

A Bevezetés fő célja nem az, hogy általánosságban véve a kutatási területnek a fontosságát kiemelje, hanem a cél az, hogy a saját kutatásnak a hozzáadott értékét, illetve a saját fő eredményeket kihangsúlyozza. Ezért fontos, hogy világosan leírd a cikk hasznosságát.
A Bevezetés nem kell hosszú legyen. A legtöbb újságnál ez egy rövid fejezet (kb. 250-600 szó), de ezt lehet a legbonyolultabb megírni pont a fontossága miatt.

Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

Az arteria pulmonalis hypertonia differenciáldiagnosztikája és kivizsgálási algoritmusa

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 3. rész

3. Folytasd a vázlataiddal

Ha már bőségesen kaptál visszajelzést a kollégáidtól és eldöntötted, hogy melyik folyóiratba küldöd el a cikket, kezdődhet a tényleges cikkírás. Másold át a vázlatodat egy külön file-ba, és bővítsd ki az egyes alpontokat, beleírva a rendelkezésre álló adataidat és kifejtve a részleteket. Amikor az első piszkozatot készíted, ne törekedj tökéletes szerkesztésre és mondatokra. Ne lassíts le amiatt, hogy keresed a tökéletes szavat vagy kifejezést: írd le a gondolataidat és hagyd az újra átnézést, javítást és szerkesztést későbbre. Gyakran érezzük, hogy megakadunk a cikkírásban, mert "írói válságba" kerülünk. Egy üres dokumentumra meredni valóban frusztráló érzés lehet, de a képernyőd valójában nem üres: rajta van a cikked vázlata, csak az üres részeket kell kitöltsed. Valójában az "írói válság" érzése egy kutató számára csak kifogás, hogy halogathassuk a feladatot...
Amikor egy kutató nekifog cikket írni, valójában már megvannak az adataik, kutatási jegyzeteik a felhasznált módszerekről, technikákról, ábráik és néhány táblázat is rendelkezésre áll. Csak át kell nézni ezeket az adatokat és egy összefüggő cikket írni belőlük.

3.1. Kezdj az "Anyag és Módszerrel"
Ha még mindig küzdesz a cikkírás elkezdésével, írd meg legelőször az "Anyag és Módszer" fejezetet. Mivel megvannak a jegyzeteid hozzá, nem jelenthet különösebb problémát a kutatási terv és az alkalmazott módszerek leírása. A legfontosabb cél ebben a fejezetben a lehető legrészletesebb leírás és a megfelelő hivatkozások feltüntetése. A célja pedig az, hogy a cikked alapján más kutatók is reprodukálni tudják a kutatásodat. Ha az alkalmazott módszer jól ismert és korábban már publikálva volt, elégséges csak az irodalmi hivatkozást feltüntetni. Fontos az is, hogy ebben a fejezetben érhetően, gördülékenyen fogalmazz: vagy egyes/többes szám első személyben fogalmazz végig, vagy használd a szenvedő igealakot (passive voice) következetesen. A cikkírók ebben a fejezetben általában a szenvedő igealakot preferálják az aktív igealakok használatával szemben (szemben a cikk többi részével, ahol az aktív igeidő van túlsúlyban).
Ennek a fejezetnek a megírását követően is kérj visszajelzést a kollégáidtól.

3.2. Az "Eredmények" rész megírása
Számos szerző számára jóval félelmetesebb megírni az "Eredmények" részt, mint az "Anyag és Módszert". Ha az olvasót érdekli a cikked, leginkább ez a rész fogja érdekelni. Ezért nagyon fontos, hogy minden írói képességedet összeszedve, logikusan felépítve, áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve írd meg a kulcsfontosságú eredményeidet.
Az eredményeket alfejezetekbe vagy bekezdésekkel strukturálva rendszerezd: a kutatás célja, a kísérleti megközelítés, adatok (táblázatokkal és ábrákkal), illetve az adatok kommentárja. A kommentár az ábraanyagban és táblázatokban feltüntetett adataid hasznos összefoglalása legyen, de ne ismételje az ábrákon található adatokat, hanem inkább emeljen ki fontos összefüggéseket. A klasszikus "Eredmények" részben rendszerint nincs adat interpretálás, erre a "Megbeszélések" részben van lehetőség, de egy rövid összefoglalással segíthetjük az olvasót az eredmények megértésében. Hiába végeztél 20 különböző tesztet és gyűjtöttél rengeteg adatot, ebben a fejezetben csak azokat az eredményeidet tüntesd fel, amelyek segítsenek megérteni a kutatásod kulcs megállapításait. Ha azonban néhány eredményed ellentmond a vizsgált elképzeléseidnek, ezeket meg kell említened a cikkben és találnod valami elfogadható magyarázatot arra, hogy miből is adódhatnak ezek az ellentmondások.
Kerüld az irreleváns információkat, légy lényegretörő. Kerüld az olyan hatásfokozó szavakat, mint pl: “clearly,” “essential,” “quite,” “basically,” “rather,” “fairly,” “really,” “virtually", mert kevésbé hihetővé teszik az adataidat (és nem utolsó sorban növelik a kézirat szavainak számát...).


Irodalom: Kallestinova ED. How to Write Your First Research Paper. YALE JoUrNAL of BioLoGY AND MEDiCiNE 84 (2011), pp.181-190.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 2. rész

Most, hogy megvan a kibővített vázlatod, jöhet a következő lépés: megbeszélni az ötleteidet a kollégáiddal, mentoroddal. Jelentős mennyiségű időt spórolhatsz meg azáltal, ha már a piszkozat korai stádiumában visszajelzéseket kérsz és kapsz. Az ötletek megbeszélése segít a gondolatokat rendszerezni és megspórolja számtalan fölösleges szövegrész megírását. A vázlat elkészítése során már el lehet dönteni, hogy milyen fajta folyóiratba szánjuk a cikket. Általában 2-3 választási lehetőség merülhet fel és ezt érdemes végigbeszélni a kollégákkal, mentorokkal. A folyóiratok prioritásainak összefoglalói alapján a cikk visszautasítása esetén gyorsan újra be lehet nyújtani a cikket egy másik folyóiratnak.

Hogyan írjuk meg az első kutatói cikkünket (research paper)? 1. rész

1. Először is határozzuk el, hogy melyik napszakot akarjuk cikkírással tölteni. Fontos, hogy az írást is rendszeresen gyakorolni kell. Válassz ki 1-2 órás periódusokat a napodban, amit "nem lehet lemondani". Amikor ezt a periódust kiválasztod, tartsd szem előtt, hogy az írásra (kreatív szellemi tevékenységre) legalkalmasabb időpontot keresd meg: sokak számára a reggeli időszak a legproduktívabb, másoknak inkább az esti órák, a lényeg, hogy rendszeresen iktass be ilyen periódusokat a naptáradba és ne szökj meg előlük.

2.  Kiindulásként készíts vázlatot. Ez gyakorlatilag a cikkednek a sablonjaként szolgál, segít eldönteni a cikk felépítését, ötleteket és kérdéseket generál. Vegyél egy üres lapot és írd le, a sorrendre figyelés nélkül azokat a legfontosabb ötleteket, amik a cikkel kapcsolatban eszedbe jutnak.
Vázlatként használhatod az alábbi néhány gondolatot:

1. Mi a cikkem témája?
2. Miért fontos ez a téma?
3. Hogyan tudom megfogalmazni a feltevésemet?
4. Mik az eredményeim? (ide be lehet tenni grafikonokat, ábrákat)
5. Mi a legfontosabb felfedezésem?

Tedd be a grafikonjaidat, ábráidat, táblázataidat és sorold fel az eredményeidet - ez egy jó kiindulási pont lehet a cikkíráshoz.

Következő lépésben helyezd el a témádat szövegösszefüggésekben és építsd fel a cikk szerkezetét. Az ötleteidet csoportosítsd "Bevezetés", "Módszer", "Eredmények", és "Megbeszélés/következtetés" alfejezetekre.

Például:
Bevezetés:
1. Miért fontos a kutatásod?
2. Mit tudunk az adott témáról?
3. Mik a feltevéseid?
4. Mik a célkitűzéseid?

Anyag és módszer:
1. Milyen eszközöket/anyagokat alkalmaztál?
2. Kik voltak a vizsgált alanyok?
3. Hogyan volt megtervezve a kutatás?
4. Milyen eljárást követtél?

Eredmények:
1. Melyek a legjelentősebb eredményeid?
2. Melyek az egyéb elért eredmények?

Megbeszélés és következtetések:
1. Mik a vizsgálat legfontosabb felfedezései-megállapításai?
2. Mi a jelentősége az eredményeknek?


Irodalom: 
Kallestinova ED. Yale Journal of Biology and Medicine, 2011: 181-190.

A halogatás leküzdéséről...

Az én életemre igazán jellemző, hogy mindent az utolsó pillanatban (időnként utolsó pillanat utáni pillanatban) készítek el. Ennek az oka, hogy mestere vagyok a halogatásnak és mindig úgy érzem, hogy az adott pillanat épp nem alkalmas a tökéletes munka kivitelezésére és még várnom kellene, hogy pihentebb legyek, nagyobb legyen a csend körülöttem, vagy még 5 cikket olvassak el A-tól Z-ig, mielőtt egyáltalán nekifogok dolgozni. Ha van valaki, aki még magára ismert ezek alapján a mondatok alapján, akkor annak lehet, hogy ugyanolyan hasznos lesz az alábbi 2 blogbejegyzés, amit ma találtam, mint nekem (amikor épp azon tanakodtam magamban, hogy miért inkább egyedi támogatási kérelmet írok és más kevésbé fontos elmaradásaimat pótolom a régóta esedékes, lejárt határidejű cikkírás helyett, szóval miért halogatom már megint a kevésbé kedvelt dolgokat - és mit tehetnék végre ez ellen a bosszantó szokásom ellen):

  Öt gyakorlati tanács a halogatás leküzdéséhez – 1.rész
  További jó tanácsok a halogatás leküzdéséhez – II. rész

Ezúton is köszönet adika a bejegyzésekért. :)

Forrás: http://praktikus.info

a diagnosztikus és klasszifikációs kritériumrendszerekről 2.

Az Európai Reuma Ellenes Liga (European League Against Rheumatism) a honlapján összegyűjtötte a jelenleg érvényben levő klasszifikációs és diagnosztikus kritériumrendszereket: a www.eular.org "Recommendations" link "Classification and diagnosis criteria/response criteria" címke alatt érhető el, a legtöbb közülük ingyenesen letölthető az Annals of Rheumatic Diseases folyóirat honlapjáról.

a diagnosztikus és klasszifikációs kritériumrendszerekről 1.

Számos kórkép esetén meglehetősen biztosan tudjuk, mi váltja ki és egyértelműek a tünetek is, így a diagnózis könnyen felállítható. Vannak azonban olyan komplex patomechanizmusú betegségek (a reumatológia tárgykörében például meglehetősen sok ilyen létezik), amelyeknél nem egyértelmű, hogy mikor kezdődött a betegség, konkrétan melyik betegségről van szó egy rokon betegséghalmazban, illetve hogy egy betegség több alcsoportjából melyik az éppen vizsgált.
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására fejlesztették ki a diagnosztikus kritériumrendszereket, a klasszifikációs kritériumrendszereket és a "betegség definícióját". Ezek a fogalmak gyakran felcserélődnek a szakirodalomban és okoznak némi zavart és félreértés.

A szakirodalomban publikált kritériumrendszerek többsége klasszifikációs kritériumrendszer és nem diagnosztikus kritériumrendszer. A klasszifikációs kritériumrendszerek kidolgozása során egy adott ismert diagnózisú betegcsoport különböző alcsoportjaiból válogatják össze azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik az adott betegség azonosítását és elkülönítését hasonló betegségektől. Bár a cikkekben mindig felhívják a figyelmet, hogy ezeket a kritériumokat ne használjuk egy adott betegben a diagnózis felállítása céljából, mégis a hétköznapokban gyakran ezt tesszük.
A legtöbb reumatológiai kórképben (szisztémás autoimmun betegségek, gyulladásos ízületi betegségek) nem pontosan értjük/ismerjük a kialakulás okait, és nincs egy "gold standard", amivel megkülönböztethetjük egy másik betegségtől, vagy akár a normális/egészséges állapottól. Könnyebben érthető, ha pl. a cukorbetegséget vesszük, ahol a magas vércukorszint teszi egyértelművé a diagnózist, vagy a magasvérnyomás betegséget, ahol a tartósan emelkedett vérnyomásértékek alapján állítjuk fel a betegséget (és aztán döntően ezen értékek alapján tudjuk monitorozni a kezelés hatékonyságát is).
Általában a klasszifikációs kritériumrendszerek jóval "szigorúbbak", mivel ezek célja egy biztos diagnózisú homogén betegcsoport azonosítása, amely aztán bevonható vizsgálatokba is és a kritériumrendszer ki tudja szűrni az atípusos eseteket is, amelyek várhatóan másképp reagálnának.
A klinikus célja valójában a betegség korai (lehetőleg biztos) diagnosztizálása és korai megfelelő kezelése, hogy megakadályozza a célszervek maradandó károsodását. Ez a reumatológiai kórképekben is bizonyított tény.
Éppen ezért a reumatológiában (és valószínűleg az orvostudomány egyéb területein is) az új diagnosztikus kritériumrendszerek (pl. szeronegatív spondylarthropathiákban, vagy a szisztémás sclerosisban) a betegség korai stádiumában már jelentkező tüneteket tartalmazzák és céljuk, hogy minél korábban felállítható legyen a diagnózis, ami alapján elkezdhetjük kezelni vagy, amennyiben nem szükséges, akkor egyelőre csak rendszeresen monitorozni a beteget.

Review cikk 3. és egyben utolsó felvonás

Tehát akkor eldöntötted, hogy irodalmi áttekintést írsz egy adott témában. Most már csak neki kell fogni.
Az alábbi lépéseken érdemes végighaladnod ahhoz, hogy ne vessz el az irodalomkutatás és cikkírás útvesztőiben:

A. Előkészítés: 
1. szűkítsd le a témát, határozz meg néhány hipotézist vagy kérdést, amelyre választ keresel
2. kutass az irodalomban, pontosítsd/finomítsd a témát és a kérdésfelvetést a keresés során
3. olvass, értékelj, osztályozz és készíts jegyzeteket
4. ismételten finomítsd a fókuszt és a kérdésfelvetést, határozd meg a legfontosabb üzenetét a cikknek ("take home message"-et)
5. fogalmazz meg egy előzetes cikk címet

B. Tervezd meg a cikk felépítését
6. találj egy elvet a cikk szerkezetének felépítésére (pl. időrendi sorrend, tárggyal kapcsolatos, kísérleti módszerrel kapcsolatos)
7. készíts vázlatot, találj ki alcímeket a szövegtörzs tagolása céljából
8. tervezd meg minden egyes bekezdés tartalmát
9. készíts táblázatokat, fogalomtérképeket, ábrákat

C. Írd meg a cikk vázlatát
10. írd meg az "Anyag és módszer" rész vázlatát (amennyiben szükséges)
11. írd meg a szövegtörzs vázlatát
12. írd meg a "Következtetések" vázlatát
13. írd meg a "Bevezetés" vázlatát
14. írd meg az "Absztrakt" vázlatát

D. Nézd át/revideáld a cikket
15. nézd át a különböző részek vázlatát, az absztraktot, a címet, a táblázatokat, ábrákat és ábramagyarázatokat
16. nézd át az irodalmi hivatkozásokat (a szövegtörzsben megfelelő helyre vannak-e beszúrva, a folyóirat követelményeinek megfelelően vannak-e hivatkozva, pl. feltüntetett szerzők száma, folyóirat rövidítése, dőlt karakterek használata)
17. ellenőrizd a nyelvtani helyességet, helyesírást, központozást
18. igazítsd a cikk tagolását a folyóirat formai követelményeinek megfelelően (pl. ellenőrizd le, hány irodalmi hivatkozás engedélyezett, hány karakter/szó, ábra, táblázat van megengedve maximálisan, hány szóból állhat az absztrakt, stb.).

Ami pedig az egyik legfontosabb: kérj visszajelzést az adott témában szakmailag kompetens embertől a cikk előkészítése, a felépítés megtervezése és az átnézés/revideálás során.

Végül pedig, amikor a cikk már mondhatni végleges formát öltött, add oda elolvasásra olyan kollégáknak, akik nem vettek részt a cikkírásban, mert könnyebben észreveszik a bennmaradt helyesírási hibákat, esetleges apróbb logikai bukfenceket, amelyek felett a sokadik átírásra és átolvasásra már átszalad a tekinteted.

Egy nemzetközi konferencián tavaly több neves folyóirat (2-től 9-ig terjedő impakt faktorú) főszerkesztője tartott egy közös előadást arról, hogy miket tartanak egy cikk publikálása során a leggyakoribb buktatónak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy időhiány miatt rendszerint csak a cikk címének és az absztraktnak az elolvasására van idejük, ez alapján döntik el, hogy érdekes lehet a téma mások számára is és színvonalas munkát tartanak a kezükben (tehát érdemes továbbítani a többi szerkesztőnek a bírálók kijelölése céljából), vagy nem érdemes több időt vesztegetni az adott cikkre. Ezért a cikk címének és az absztraktnak a megírása legalább olyan fontos feladat, mint szakszerűen tárgyalni a kapott eredményeket és megfelelő következtetéseket levonni.

P.S.: ugyanezen az előadáson egy vicces momentum volt, amikor az egyik főszerkesztő megkérdezte a társaságot, hogy ki az, akinek már több, mint 100 cikkét elfogadták valamilyen "peer reviewed" folyóiratba), mire a mellettem ülő középkorú hölgy egyedül felnyújtotta a kezét (ma sem tudom, ki volt, mert nem láttam a névtábláját) és erre megkérdezte tőle a főszerkesztő, hogy voltaképp mit is keres ez a hölgy ezen az előadáson - meglepő volt, hogy még 100 elfogadott cikk mellett is érdekes volt számára a téma... :)

Hogyan írjunk irodalmi áttekintést (review)? - 2. rész

6. ANYAG ÉS MÓDSZER

• A szisztematikus és a legjobb bizonyítékon alapuló irodalmi áttekintés esetén van Módszer alfejezet. 
• Ez alapján egy másik munkacsoport/kutató megismételheti a review cikket. 
• Az elbeszélő (narratív) irodalmi áttekintéseknek nincs Módszer alfejezete, de a Bevezető végén az alkalmazott módszereket célszerű néhány mondatban megemlíteni.
• Ez az alfejezet információkat tartalmaz pl. a felhasznált adatok forrásáról (bibliográfiai adatbázisok), keresőszavakról és keresési stratégiákról, beválasztási és kizárási kritériumokról, a keresés során azonosított tanulmányok száma és a beválasztott tanulmányok száma, a metanalízisnél használt statisztikai módszerek.
• Igeidő: múlt     
• Idézés (citáció): kevés (pl. a statisztikai elemzéshez, illetve a használt szoftverhez)
• Hossz: kb. 5%-a a cikk szövegének (leszámítva az absztraktot és hivatkozásokat)

FONTOS: az adatok forrása pontosan legyen feltüntetve. Ebben az alfejezetben a precizitás a legfontosabb.

7. A REVIEW CIKK FŐ RÉSZE (EREDMÉNYEK)

• A téma következetes strukturálása nagyon fontos az Eredmények rész szerkezetének kialakítása céljából (Bem 1995). 
• Az alcímek a téma szerkezeti felépítését tükrözik, és utalnak a különböző fejezetek tartalmára. 
• A téma szerkezeti felépítése az alábbi kritériumok alapján történhet: 
• különböző módszertani megközelítések
• modellek vagy elméletek
• vizsgálatok amelyek egyetértenek egymással az adott témában, szembeállítva azokkal a vizsgálatokkal, melyek nem értenek egyet
• időrendi sorrend
• földrajzi elhelyezkedés
• Bekezdésenként egy ötlet, szempont vagy téma legyen tárgyalva.
• Lehetőleg ne egyetlen tanulmány, hanem inkább több cikk/tanulmány együttesen legyen egy bekezdésben tárgyalva. 
• Célszerű gyakran összekapcsolni a tárgyalt kutatási eredményeket a Bevezetőben megnevezett kutatási kérdéssel. Ezek a visszahivatkozások teremtik meg a koherenciát a cikkben.
• A különböző tanulmányok közötti hasonlóságok, illetve kapcsolatok legyenek összehasonlítva és tárgyalva.
• Igeidő: Ridley (2008) szerint 3 igeidőt célszerű használni: 
• jelen: más szerzők gondolatairól, véleményéről, írásáról történő beszámolás esetén, vagy aktuális ismeretek, általános érvényű igazságok közlésekor (pl. It is believed... ) 
• egyszerű múlt: egy adott szerző eredményeire. egy adott cikkére történő hivatkozás esetén (They found...)
• befejezett jelen (Present Perfect): egy adott kutatási területre hivatkozás esetén, amikor több független kutató eredményeiről esik szó (pl. They have found...)
• A hivatkozások általában indirekt módon történnek, de néhány esetben a fontos, releváns cikkekre direkt módon is lehet hivatkozni. 
• indirekt hivatkozás: a szerző neve, vagy a hivatkozáslistában elfoglalt helye szerint a cikk száma, zárójelbe téve. Ez a típusú hivatkozás inkább az eredményt, elméletet hangsúlyozza ki, és nem a mögötte álló személyt (Ridley 2008). A biológiai-orvostudományi cikkekben leggyakrabban ezt a típusú hivatkozást használjuk.
• direkt hivatkozás: A szerző nevének nyelvtani szerepe van a mondatban, pl: As Ridley (2008) points out... Ez a típusú hivatkozás kiemeli egy adott szerző hozzájárulását az adott témához. 
• Hossz: 70-90%-a a szövegtörzsnek (leszámítva az absztraktot és hivatkozási listát)
• FONTOS, hogy a különböző információkat egy adott gondolatmenet mentén helyezzük el a szövegben. Az adatok strukturálása döntő a review cikk minősége szempontjából (Day & Gastel 2006).
• Mindvégig szem előtt kell tartani, hogy a cikkírást a Bevezető 3. bekezdésében tárgyalt ötlet/téma (lásd előző bejegyzés) vezéreli, és nem a felhasznált irodalom!

8. KÖVETKEZTETÉSEK

• A Bevezetőben szereplő kutatási kérdés megválaszolása.
• Az eredmények/megállapítások következményeinek tárgyalása
• az eredmények interpretálása a szerzők által
• a megválaszolatlan kérdések azonosítása
• Igeidő: 
• jelen - az összefoglalás során, valamint a következtetések levonásakor
• befejezett jelen (Present Perfect): egy kutatási területre, vagy az irodalom egy részére utaláskor
• Irodalmi hivatkozás: kevés vagy egy sem
• Hossz: 5-10%-a a bevezető, eredmények/adatok, következtetések részből álló szövegtörzsnek

FONTOS: a Take home message (a cikk üzenete) legyen világos és tartalmazza a cikkben tárgyalt kérdéseket-válaszokat. A következtetések ne legyenek egyszerűen csak az absztrakt megismétlése. 

9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

• Kifejezi a hálánkat azon emberek iránt, akik segítettek az irodalomkutatásban, az anyag strukturálásban, vagy a cikkírás folyamatában (de akik hozzájárulása kevesebb annál, minthogy társszerzőként fel lehessen őket tüntetni). 
• Kifejezi hálánkat a vizsgálat finanszírozását biztosító szervezeteknek és megnevezi a finanszírozási programot (ez gyakran a finanszírozó szervezetek által elő is van írva).
• A köszönetnyilvánítás során a segítséget nyújtó emberek teljes nevét, illetve hozzájárulásának mibenlétét fel kell tüntetni. 
• A finanszírozó szervezet nevét, a finanszírozási program nevét, az ösztöndíj/pályázat számát, valamint a pályázatot elnyerő személy nevét is fel kell tüntetni. 
• Igeidő: jelen (múltidő, ha befejezett projektek esetén utalunk a finanszírozó szervezetekre )

10. IRODALOM

• Ez alapján az érdeklődő olvasó megtalálhatja a cikkben felhasznált irodalmat. 
• Más kutatók munkájának elismeréseként szolgál.
• A plágium vádjának elkerülése miatt kötelező!
• Minden hivatkozott cikket fel kell tüntetni, ezen felül cikkeket azonban nem szabad bevenni. Kerülni kell az internetes forrásanyagokat. Ha ilyen anyagokat kell felhasználni, akkor meg kell keresni az eredeti forrásanyagoti, amely az internetes anyag alapjául szolgált, le kell ellenőrizni, hogy megfelelően történt-e rá a hivatkozás és közvetlenül az eredeti anyagra kell  hivatkozni.
• Általában 50-100 hivatkozást fogadnak el egy review cikkben. 
• Az elbeszélő review-ban a cél az összes releváns, jó minőségű tanulmány feltüntetése.
• Szisztematikus és best evidence review cikkek esetén szükség van a tanulmányok megfelelő beválasztási/kizárási kritériumok alapján történő szelektálására.

11. KÉPANYAG: FOGALOMTÉRKÉPEK

A fogalomtérképek alkalmasak a téma szerkezeti felépítésének bemutatására, a különböző tanulmányok, elméletek, fogalmak, vagy modellek közötti viszonyok ábrázolására.

Irodalom: 

Bem, D.J. (1995): Writing a review article for Psychological Bulletin. Psychological Bulletin 118 (2): 172-177.

Day, R.A., Gastel, B. (2006): How to write and publish a scientific paper. Sixth edition. Greenwood Press, Westport

Ridley, D. (2008): The literature review – a step-by-step guide for students. Sage Publications, London.